A gyümölcsöző kapcsolat

A Drosophila suzukii bemutatása
Pullulo faiskola - 2017-02-13 09:50

A Drosophila suzukii az utóbbi évek új kártevőjeként jelent meg Európában, és egyre komolyabb problémát jelent az egész kontinensen. A gyümölcstermesztők, a növényvédelmi szakemberek és a kutatók mind attól tartanak, hogy ez a muslinca faj (közönséges nevén foltosszárnyú muslinca) súlyos károkat okoz majd a szőlő-, aprómagvas gyümölcs- és cseresznye ültetvényeken.

Egyelőre még keveset tudunk a viselkedéséről és a lehetséges védekezési módszerekről, ugyanakkor az olaszországi Laimburg Research Center (LRC) (Laimburgi Mezőgazdasági Kutatóközpont) számos érdekes eredménnyel szolgált a pusztító kártevő életmódját illetően.

A Drosophila suzukii Japánból indulva gyorsan elterjedt az egész világon. A muslincát 2008-ban megfigyelték Észak-Amerikában, Kalifornia államban, ahol a cseresznye, földieper, kékáfonya és málna ültetvényekben tett kárt. Európában 2009-ben jelent meg először, és nagyon gyorsan elterjedt az egész kontinensen. Olaszországban (Trentino) először cseresznyén fedezték fel, majd később málnán és kékáfonyán is. Franciaországban még 1500 méteres magasságban is megjelent, földieper ültetvényeken.

 

Rövid életciklus

A nőstény egyedek a már majdnem érett gyümölcsökbe rakják a petéiket. Roland Zelger, a LRC munkatársa szerint csupán két muslinca faj képes kárt tenni a sértetlen gyümölcsökben – a D. suzukii az egyik. A nőstény képes akár 400 is petét rakni. A peték 20-25 °C hőmérsékleten 20-30 óra múlva kikelnek, és a lárvák azonnal rágni kezdik a gyümölcs húsát. A rovarok életciklusa 25 °C-on nagyjából 10 napig tart.

A nőstény egyedek védett, fagymentes erdei környezetben telelnek, vagy gyümölcsösökben, esetleg pajtákban. Még nem ismert teljesen, hogy hol telelnek pontosan, az is elképzelhető, hogy a komposzthalmok is megfelelők számukra. Zelger a kutatásai során viszonylag nagy számban talált egyedeket komposzthalmok közelében. Ismert, hogy a muslincának keményítőre van szüksége, márpedig a komposzt tartalmazza a szükséges keményítőt, ami megmagyarázza, hogy miért fordult elő a kártevő olyan nagy számban a komposzthalmok mellett.

A szakirodalom szerint a D. suzukii 10°C alatt nem indul fejlődésnek, Zelger azonban azt állítja, hogy a növekedés már alacsonyabb hőmérsékleten is megkezdődhet. A D. suzukii az árnyékos, nedves életteret kedveli. Ha a relatív páratartalom 2-3 egymást követő napon 70% alatt marad, az végzetes lehet a muslinca számára.

 

A Drosophila suzukii gazdanövényei

A D. suzukii számos gazdanövénnyel rendelkezik, vannak köztük kultúrfajok, de vadon élők is. A különböző gyümölcsfajok eltérő mértékben vonzzák a kártevőt, és így az okozott kár mértéke is különböző (lásd 1. táblázat). A bodza és a füge különösen vonzó a kártevő számára.

Zelger szerint még mindig nem ismerjük a D. suzukii összes lehetséges gazdanövényét, főleg, ha a vadon élő fajokat is figyelembe vesszük.

A D. suzukii puha, vékony héjú gyümölcsökbe rakja a petéit. Almában is képes petét rakni, de csak ha a héj már sérült.

Viszonylag kevés petét raknak sárgabarackba és desszert, illetve étkezési szilvába. Ezek a peték alacsony százalékban érik el a röpképes állapotot.

A különböző gyümölcsfajok közül a D. suzukii károkozására legérzékenyebb a cseresznye, szeder, málna, fekete ribizli, áfonya, bodza, füge, goji bogyó; kevésbé érzékeny a piros ribizli, eperfélék, vörös szőlők és kakiszilva, legkevésbé pedig az őszibarack, szilva és sárgabarack.

 

Monitoring tevékenység 2012-ben

A D. suzukii tanulmányozásakor a „DroskiDrink” szolgált csaliként. Összetétel: ¾ rész almaecet, ¼ rész cukrozott vörösbor. Az összehasonlító vizsgálat során a DroskiDrink lényegesen több muslincát vonzott, mint a vörösborecet. A csapdát zárható műanyag üvegből célszerű készíteni, 3-4mm átmérőjű lyukakkal az oldalán.

2012-ben mintegy 60 csalifolyadékkal ellátott csapdát helyeztek ki különböző ültetvényeken Dél-Tirolban: szőlő-, cseresznye- és bogyós gyümölcs ültetvényeken különböző tengerszint feletti magasságokban, valamint lakott övezeten belüli kertekben és komposzthalmok közelében. A magasságtól függetlenül július közepénél előbb egyik helyszínen sem fogtak muslincát. A fogások száma a szüretet követően nőtt meg ugrásszerűen.

A kékáfonya különösen vonzó a D. suzukii számára. A kurtatschi kísérlet során augusztus 23-ig fenn maradtak a gyümölcsök. Azt tapasztalták, hogy a „DroskiDrink” jóval több hím egyedet vonzott, mint nőstényt, majd a szüretet követően a hím/nőstény arány kiegyenlítődött. Az októberi szüretet követően az elfogott egyedek száma jelentősen megnőtt, ennek oka egyelőre nem ismert.

A Laimburg Research Center kísérleti cseresznyeültetvényén is megfigyelték, hogy októberben váratlanul megnőtt az elfogott egyedek száma. Ez azért figyelemre méltó, mert a megelőző hónapokban alig fogtak el muslincát és a károkozás mértéke is elenyésző volt.

Továbbra is kérdés marad, hogy a tavaszi időszakban miért fogtak el olyan kevés egyedet, ha fogtak egyáltalán. Zelger szerint ez összefüggésben állhat a csapdában lévő csalifolyadékkal. A muslinca a fajfenntartás miatt keresi fel a gyümölcsöket, melyekbe petét rakhat. Feltételezhető, hogy ebben az időszakban a gyümölcsök vonzóbbak a muslincák számára, mint a csali, ami azt jelenti, hogy a csapdák nem „terelik el” kellőképpen a muslincák figyelmét a valódi gyümölcsökről.

 

Kevesebb kár 2012-ben mint 2011-ben

A vizsgálatok szerint 2012-ben lényegesen kevesebb károkozás történt, mint az előző évben, és ezek is a szezon későbbi időszakára tehetők. A károkozás alapvetően júliusban kezdődik, míg a peterakás kezdete augusztus elejére tehető. A július vége előtt érő gyümölcsök kisebb, míg az augusztusban érő gyümölcsök nagyobb károkozásnak vannak kitéve.

Nagy kártevő sűrűség esetén gyakorlatilag az összes gyümölcsfaj érintett, míg kisebb kártevő sűrűség esetén kevesebb fajban keletkezik kár.

A gyümölcs faja befolyásolja a kártevő szaporodóképességét. Málna esetében például a peték 50%-ából lesz kifejlett muslinca, míg szőlő esetében ez 20%.

 

A pettyes-, vagy foltosszárnyú muslica elleni védekezés

Olaszországban több rovarirtó szer használatát is engedélyezték, de a vegyszeres védekezés egyik esetben sem bizonyult hatékonynak.

Vizsgálati eredmények:

  • Cseresznyeültetvényen végzett 4x permetezést követően a károkozás 60%.
  • Fekete áfonya ültetvényen végzett 4x permetezést követően a károkozás 80%.
  • Málna ültetvényen végzett 4x permetezést követően a károkozás majdnem 90%.
  • Málna ültetvényen végzett 6x permetezést követően a károkozás 100%.
  • Földieper ültetvényen végzett 10x permetezést követően a károkozás 100%.

Tömeges csapdázás

A vegyszeres kezelés mellett számos európai országban kísérleteznek tömeges csapdázási módszerekkel.

Kék áfonyán végeztek kísérletet 1300m tengerszint feletti magasságon: két gyűrűben helyezték ki a csapdákat a mindössze 1000 négyzetméteres területen, egymástól 3 méterre. A külső gyűrű 80, a belső 52 csapdából állt. A vizsgált terület közepén elhelyeztek egy különálló csapdát, hogy kiderüljön, a muslinca képes-e áthatolni a kettős védelmi gyűrűn. Nem sikerült távol tartani a kártevőket a vizsgált területtől, és nem sikerült annyi példányt elfogni, hogy azzal jelentősen csökkenjen a károkozás mértéke – az első sérült gyümölcsök négy héttel a csapdák kihelyezése után jelentek meg. Öt héttel a csapdázás kezdetét követően (augusztus 31-én) a sok sérült termés miatt be kellett fejezni a szüretet. A nagyszámú csapda ellenére a bogyók 50%-a sérült.

Málnaültetvényen végzett tömeges csapdázási kísérlet is hasonló eredménnyel zárult.

Higiénia

A D. suzukii ellen csakis a szigorú higiéniai előírások tejes betartása mellett lehet hatásosan védekezni. A fertőzött gyümölcsöket el kell távolítani, nem kerülhet komposztba sem a szemétbe. A leghatékonyabb, ha műanyag zsákba gyűjtjük és kitesszük a napra (szolarizáció), vagy elássuk és alaposan tömörítjük felette a talajt. Zelger szerint a muslinca képes ásni, de ha a talaj kellőképpen tömörítve van, akkor nem tud feljutni a felszínre.

Rovarháló

A rovarháló használata hatásos védekezési módszer lehet. A legnagyobb problémát az okozza, hogy az érintett területet hermetikusan el kell zárni a külvilágtól – egyetlen nőstény példány is képes kialakítani egy egész populációt, ha bejut a háló alá.

 

[A cikk az European Fruitgrowers Magazine Special Edition 2014. számában hasonló tartalommal jelent meg.]

Olvasnivalók

Ismerkedjünk a japánszilvával!

Sokáig úgy vélték, hogy a japánszilva kizárólag az északi szélesség 45 fokáig...

Tovább

A Drosophila suzukii bemutatása

A Drosophila suzukii az utóbbi évek új kártevőjeként jelent meg Európában, és egyre...

Tovább

A kivi

A kivivel kapcsolatban a legnépszerűbb tévhit, hogy déligyümölcs, így termesztése a mi...

Tovább