A gyümölcsöző kapcsolat

A gesztenye
Pullulo faiskola - 2017-02-03 13:48

A gesztenye Európa déli részén honos növény. Fő elterjedési területe a 600-800 méteres tengerszint feletti magasságban van, de a délebbre eső területeken 1000m felett is megtalálható.

Az aktív mész nélküli, agyagos-homokos-vályogos összetételű mély, nedves, gyengén savanyú talajt kedveli (pH 5-6,5).

A fák nem kedvelik a nagy nyári meleget, és nem érzik jól magukat a -16 - -18°C fagypont alatti hőmérsékleten. A vízigényük legalább évi 700mm, egyenletes eloszlásban. A mérsékelt égöv alatti déli, délkeleti, nyugati illetve délnyugati kitettséget kedvelik.

GESZTENYEFAJOK

A szelídgesztenyén kívül (Castanea sativa) az alábbi fajok változatai is ismertek: C. mollissima (kínai gesztenye), C. crenata Sieb. és Zubb. (japán gesztenye) és különböző euro-japán hibridek. A szelídgesztenye termését és faanyagát egyaránt hasznosítják, míg az ázsiai fajokat inkább csak étkezési célra termesztik.

A TERMESZTETT GESZTENYEFAJTÁK

a) Szelídgesztenye (C. sativa Mill.)

- Friss fogyasztásra és feldolgozásra alkalmas fajták: Fiorentino vagy Casentinese, Castel del Rio, di Marradi, Chiusa Pesio, Luserna, Val Susa (Olaszországban), és Montagne, Sardonne, Comballe (Franciaországban)

- Kizárólag frissen fogyasztott fajták: Tempurive, Castagne della Madonna, Precoce di Roccamonfina, Garrone rosso, Garrone nero, Gioviasca, Bionda di Mercogliano és Montemarano;

- Szárításra, őrlésre alkalmas fajták: Frattona, Gabbiana, Siria, Pastinese és Carpinese

b) Euro-japán hibridek:

A fák korán fordulnak termővé (két-három évvel a telepítés után). A betakarítás a szezon elején történik (szeptember), ezért ezekkel a fajtákkal a korai piacra lehet termelni. A fák kisebb termetűek az európai változatoknál, és különösen alkalmasak a fél-intenzív ültetvényekbe (160-180 fa/ha). A nagy szemű, csekély hibájú (maghéj a makkgyümölcsön belül) gesztenyék friss fogyasztásra és ipari felhasználásra egyaránt alkalmasak. Ismert változatok: Primato és Lusenta (olasz eredetű); Bouche di Betizac, Bournette, Maridonne, Marlhac, Vignols (Franciaországban termesztik), a Maraval, Marigoule, Marsol, Precoce Migoule további francia hibridek, melyeket nemesként és alanyként is hasznosítanak.

ÜLTETVÉNY

A szelídgesztenye a 8-15 °C évi átlaghőmérsékletű területeket kedveli, de a hideget is tűri (-15 °C). Az ültetvényeknek a napos domboldalak vagy alacsony hegyoldalak kedveznek, ahol nem jellemzőek a késő tavaszi fagyok. A könnyű szerkezetű, termékeny, gyengén savas (pH 5-6,5), jól öntözött, közepesen mély-mély talaj az ideális. A térközök mérete a kultúrfajta illetve az oltóalany növekedési jellemzőitől függ. A szelídgesztenye igénye 10*10m – 12*12m, míg a kevésbé terebélyes euro-japán hibridek igénye 8*8m – 10*10m. A telepítést megelőzően célszerű meggyőződni róla, hogy a választott fajták genetikailag kompatibilisek és egyszerre virágoznak. Az alapos keresztbeporzás érdekében lényeges kettőnél több kölcsönösen kompatibilis fajtát ültetni.

A GESZTENYE METSZÉSE

A váza-metszés különösen jól alkalmazható az európai kultúrfajtáknál. A fáknak három-négy vázáguk van 150-180cm magasságban, így a járművek könnyedén elférnek alattuk. Az ágak egyenlő távolságra helyezkednek el egymástól a törzs körül, és megfelelő szögben állnak, hogy a korona nyitott váza alakot formázhasson. A negyedik év végére kialakul lombkorona kívánt alakja, és a metszés ettől kezdve csak a kedvezőbb fényáteresztést biztosító ritkításra, az elhalt, sérült illetve korhadó ágak eltávolítására és a növekedés serkentésére szolgál. A sűrű térközű vagy az euro-japán fajtákat tartalmazó ültetvények esetében a piramis-metszési eljárás is alkalmazható: a lapos szögben álló oldalágak a központi tengely körül helyezkednek el.

A GESZTENYE TÁPANYAGELLÁTÁSA

A telepítést megelőzően be kell vizsgálni a talajt, és ha szükséges pótolni kell a talaj tápanyagtartalmát, lehetőség szerint szerves trágyával. Ehhez komposztált istállótrágya javasolt 30-40 t/ha mennyiségben, vagy amennyi 2-3% szerves anyag tartalom eléréséhez szükséges. Emellett foszfor és kálium tartalmú műtrágya kijuttatása is szükséges (szuperfoszfát és kálium szulfát formájában), ezek ugyanis kevésbé mozgékonyak a talajban. A fák nitrogén igénye az életkorral változik. Ideális esetben egy ötéves trágyázási programot követve 50g/fa mennyiségre van szükség az első évben, majd további 50g/fa mennyiséggel kell növelni évente, így az ötödik évben 250g/fa lesz a kijuttatandó mennyiség, savanyító hatású műtrágyák formájában.

A GESZTENYE BETAKARÍTÁSA

A gesztenyét általában kézzel szedik (10-15kg/óra/fő), ami költséges és időigényes. A söprő vagy szívó adapterrel ellátott aratógépek is egyre elterjedtebbek a sík terepen, ahol hatékonyan használhatók. A gesztenyét túlnyomórészt friss fogyasztásra termesztik (sült vagy főtt gesztenye), és már rögtön a betakarítás kezdetétől (szeptember) mutatkozik rá kereslet.

KÁRTEVŐK ÉS BETEGSÉGEK A GESZTENYE TERMESZTÉSE SORÁN

Gombás betegségek: tintabetegség (Phytophthora cambivora, P. cinnamomi), szelídgesztenye endotiás betegsége (Cryphonectria parasitica), mikoszferellás levélfoltosság (Mycospherella maculiformis), feketerothadás (Ciboria batschiana), mumifikálódás (Phomopsis endogena).

Kártevők: bükkmakkmoly (Cydia fagiglandana), tölgymakkmoly (C. splendana), makkfúrómoly (Pammene fasciana), gesztenyeormányos (Curculio elephas), szelídgesztenye-gubacsdarázs (Dryocosmus kuriphilus)

 

Olvasnivalók

Ismerkedjünk a japánszilvával!

Sokáig úgy vélték, hogy a japánszilva kizárólag az északi szélesség 45 fokáig...

Tovább

A Drosophila suzukii bemutatása

A Drosophila suzukii az utóbbi évek új kártevőjeként jelent meg Európában, és egyre...

Tovább

A kivi

A kivivel kapcsolatban a legnépszerűbb tévhit, hogy déligyümölcs, így termesztése a mi...

Tovább