A gyümölcsöző kapcsolat

Héjas gyümölcsök kapcsán tartottunk többnapos szakmai bemutatót és körutat, melyről a A Kertészet és Szőlészet magazin 41. számában (2020. október 7.) olvasható cikkünk.

(Újságcikk a bejegyzés végén.)

Héjasgyümölcs-körút

A Pullulo Faiskola már több éve megrendezi vevőinek a mandula tematikájú szakmai napot. Ez többnyire egynapos rendezvény Tarcalon előadásokkal és ültetvénybejárásokkal, az idén azonban a nagy érdeklődésre való tekintettel kibővítették a programok körét, és többnapos szakmai körutat szerveztek - többek között osztrák agrárkamarai szakemberek, valamint német vevők részvételével.

Ez az év nem volt ideális a szakmai programok szempontjából, de a külföldi utak szervezésében gyakorlott Barakonyi Enikö (aki a cég licencügyeit, valamint külföldi kapcsolatait, kereskedelmét koordinálja), valamint a cég ügyvezetője, Bakos Krisztina a legfelsőbb fórumokig elmentek, és a zűrzavaros rendelkezések között utat vágva egyengették a többnapos rendezvény sikerét. Mindezek eredményeképpen szakmai élményekkel teli, többnapos gesztenye-, mogyoró-, mandula- és dióültetvény-bejáró szakmai kirándulást sikerült összehozni az osztrák, német és magyar vendégek legnagyobb megelégedésére. A héjasok iránt folyamatosan nő az érdeklődési fogyasztásuk az utóbbi húsz évben megduplázódott.

Gesztenyebemutató Pölöskén

A rendezvény első napján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Pölöskei Fajtakísérleti Állomásán lévő gesztenyefajta-gyűjteményt tekintettük meg. A kalauzolásban Szani Zsolt volt segítségünkre, akinek nevével legtöbbször a kajszi kapcsán találkozhatunk, de mint az a tájékoztatás során egyértelművé vált, gesztenyeügyben is nehéz lenne nála elhivatottabb szakembert találni. A 88 hektáros fajtakísérleti állomás az ország egyik legszebb vidékén található, klímája az átlagos magyarországi éghajlati viszonyoknál alkalmasabb a gesztenyének. Ez a faj ugyanis köztudottan nem szereti a magas Főképp a szabad mésztartalomra érzékeny, mert ez esetben a kalciumionok megkötik a káliumot, így az a növény számára fölvehetetlenné válik. Ráadásul ennek a fajnak nincsenek gyökérszőrei, csak a vele szimbiózisban élő mikorrhiza-gombafajok segítségével tudja fölvenni az oldott tápanyagokat. A pölöskei telephely egyébként az egyetlen helyszín az EU-ban, ahol gesztenyefaj-ták akkreditált vizsgálatát végezhetik, így munkatársai igen jól ismerik a külföldi fajtákat. A gesztenye táplálkozás-élettani értéke magas, termését gőzhámozva, többnyire feldolgozva fogyasztjuk. A kisebb vagy törött szemekből készül a püré. Feldolgozásánál némiképp fordított a helyzet, mint más gyümölcsöknél azt megszoktuk: Magyarország ugyanis az egyik legnagyobb felvásárlója az olasz gesztenyének, amit feldolgozva ad tovább. Ezt állítólag az olaszok fel is szokták hánytorgatni saját termelőiknek.

Ottjártunkkor a meleg nyárias őszben néhány fajta bevirágzott, az épp arra járó rovarok és méhek nagy örömére. Szani Zsolt elmondta, hogy a gesztenye ezzel mutatja, ha nem érzi jól magát a termő-helyen. A gesztenye termesztését nem-csak a speciális talajigény nehezíti, számos károsító is veszélyezteti. Ezek közül kiemelkedik a kéregrák (Cryphonectria parasitica). Ezt a gombát Magyarországon néhány évtizede írták le, és kártétele olyan súlyos, hogy végzetesen megritkította a hazai gesztenyéseket. A fák felülről fokozatosan elhalnak, rákos sebeket látunk rajtuk, és megindul a gyökérsarjképződés. A védekezést nehezíti, hogy a kórokozó az edénynyalábokban él, azokat teszi tönkre, tehát gyakorlatilag nincs ellene használható gombaölő szer. Ideig-óráig segít a sebek feltárása és azok évi háromszori hipós kimosása, kezelése. Egy ideig a kutatók nagyon bíztak a hipovirulens (legyengített) gombatörzsekben, amelyekkel immunizálni pró-bálták az állományokat. Kiderült azonban, hogy 64 törzse van a gombának, és az eljárás emiatt csak átmenetileg segít. Ráadásul az injektálás is csak bizonyos törzsátmérő elérése után lehetséges, amikor a növény már több éves. Ebben az esetben azonban már többnyire elkésett a védekezés.

Ellenálló hibridek

Az egyik leghathatósabbnak tűnő, egyben a leginkább időigényes megoldás a rezisztencianemesités. Ennek megértéséhez mélyedjünk el kicsit a szelídgesztenve botanikájában, származásában. Ez a gyümölcsfaj azért különlegesen érdekes, mert minden kontinensnek megvan a saját szelídgesztenyéje. Amerikában a Castanea dentata, Kínában a C. moilissima, Japánban a e crenata honos, az általunk is ismert európai faj pedig a C sativa.

Azt már régóta tudjuk, hogy a kéregrák-érzékenységben nagy különbség van az egyes fajok között, nem is beszélve a fájuk méretéről. Az észak-amerikai kontinenst valamikor az amerikai gesztenye uralta óriási méretű fáival. Gyönyörű törzséből épületeket, vasúti talpfákat készítettek. A fák 40-50 méter magasak voltak. 1876-ban gondoltak egy nagyot az amerikaiak, és behozták Japánból a majdnemhogy bokortermetű japán szelídgesztenyét. Ezzel együtt azonban behurcolták a kéregrák kórokozóját is, négymilliárd fa pusztulását okozva az Egyesült Államokban. Ezzel egyúttal az is nyilvánvalóvá vált, hogy az ázsiai fajuk ellenállók a kéregrákkal szemben, az ízük viszont nem éri el az európai gesztenyékét. Megkezdődött tehát a máig is tartó rezisztencianernesítés, az európai és ázsiai fajok hibridizációja.

A Pölöskén megtekintett gesztenyehibridek közül az egyik legrégebbi a francia Bouche de Betizac, gyümölcse elérheti a 25 grammot, tetszetős, jó ízű, fája erős növekedésű, a termés súlya alatt széthajlik. Későn, június elején virágzik, igy a tavaszi fagyok egyáltalán nem károsítják. A Marlhacnak jó az el-lenálló képessége, jól és kiegyenlítetten terem. öntözéssel akár 30%-kal is nő a terméshozama. A Maraval szintén francia hibrid, másodvirágzásra hajlamos. Megtalálható Pölöskén a Precoce Migoule korai érésű fajta, valamint a Bellefleur nevű francia újdonság, ami kéregrák-toleráns, uniós fajtaoltalmat élvez. Szeptember elejétől október elejéig, 10-20%-os nyílottságnál szedik. A fajtagyűjteményben 4 méter tőtávval ültetik a fákat, de ültetvényben általában 10 x 8 méter a sor- és tőtávolság.

A gesztenyefajták szaporítása nem egyszerű. Szóba jöhet a mikroszaporítás, de erre csak kevés laboratórium képes, illetve változó eredménnyel lehet kézben oltással szaporítani. Valószínűsíthető, hogy a rezisztens hibridek hasonló genetikájú alanyokon termeszthetők sikeresen, a Magyarországon kapható Castanea sativa-alanyokkal nem jó a kompatibilitásuk. Elvileg a dugványozás is szóba jöhet, de erről sincs túl sok rendelkezésre álló információ.

Az akali mandula

A nap második állomásaként Balatonakali környékén kerestünk föl mandula-termesztőket. Az viszonylag közismert, hogy ott történelmi gyökerei vannak a mandulatermesztésnek. A történelmi múlt egyik fontos része, hogy Okályi Ivánt, a gyümölcstermesztési tanszék egykori vezetőjét Akaliba száműzték 1956 után. Iván bácsi ott kezdte begyűjteni a fajtákat, és nemesített is. A mandula szeretete ma is él a helyiekben, Az már ritkább, hogy egy közösség és annak ve-zetője, Konez István polgármester és szárnysegédje, MészAros Co._ Úgy felkarol-ion egy ügyet, hogy mára országos hírilvé váljon a tavaszi mandulavirágzásra időzített szakmai programjuk. Felépítették az akali mandula márkát (brandet). melyből a környékbeli termelők is profitálnak. Nem utolsósorban a helyi közös-ségeknek, a közhasznúaknak is hasznos elfoglaltságot adnak. Majdnem 10 hek-tár összterületnél tart az önkormányzati üzemeltetésű mandulás.

Egyszerű gépekkel

Csereklyei János Balatonakaliban gazdálkodik, Nagyházi Szilvia birtoka inkább Zánkához van közel, de a klíma a Balaton-felvidéken mindenütt hasonló. Hasonlóan fagyos, mondták a gazdálkodók és szomorúan állapíthattuk meg, hogy bizony az idei késő tavaszi fagyok az ottani mandulaállományt sem kímélték. Alig van termés a fákon.

A zánkai ültetvényben Szilvia Tétényi fajtákkal kezdte a telepítést, de ezek közül a Budatétényi 70 különösen érzékenynek bizonyult, a Tétényi kedvenc jóízű, de nagyon viszik a madarak. A termelő alufóliacsíkokból csinált szalagokat és azokat kötözte a fákra, így a madarak nem mertek az ültetvényre szállni.

A fajtákat Rácz Szabó Róbert tanácsára elkezdte későbbi virágzású öntermékeny fajtákra cserélni (Supernova, Marokkói) GF 677 alanyon. Ennek eredményeképp a fák erőteljesebb növekedésűek, szárazságtűrőbbek lettek, és úgy tűnik, a késő tavaszi fagyokat is jobban elviselik. Bár a fiatal Supernován még csak néhány kilogramm termés van idén, ez felettébb biztató.

Nagyházi Szilvia beállított egy mogyoróültetvényt is a terület mélyebb fekvésű részén, ahol ráadásul szarvasgombával beoltott csemetéket ültetett. A különleges gomba szimbiózisban él a mogyoró gyökerén, de csak nyolc év elteltével szaporodik fel annyira, hogy szedni lehessen. Akkor is még egy évet várni szoktak a termőtestek szétrobbanásáig, akkor lesz igazán szép termés. A szarvasgombát leginkább az erre a célra képzett kutyákkal kerestetik. A tervek közt szerepel, hogy helyi értékesítési pontot alakítanak ki, ahol majd eladják a mandulát, gombát.

Csereklyei János ültetvénye Akaiiban van, némiképp szétszórva. Tétényi kedvenc és Tétényi rekord a fő fajtái. Na-yon meggyúlt a baja a varjakkal, mert vizet keresve, vagy csak egyszerűen „kíváncsiságból" rendszeresen kilukasztgatják az öntözőcsöveket. Ennek megelőzésére azt találták ki egy kecskeméti öntözésfejlesztő céggel, hogy behúzzák a csepegtetőcsövet a talajba.

Több gépet is kifejlesztett, kitalált, feltalált, illetve megtalált a gazda. Volt olyan sorművelő, amit Amerikából rendelt, mert nagyon praktikusan damillal működik, így a kések nem törnek el az egyébként roppant köves Balaton-felvidéki talajban.

A mandulabetakarítás minden gépe megtalálható a családi gazdaságban, és nem feltétlen a legdrágább berendezések. Kézi üzemeltetésű rázógépet használ, amely leginkább egy teleszkópos kézi láncfűrészre hasonlít. Kisüzemekben néhány hektárig kiválóan használható. De van nála buroktalanító és törőgép is. Ez utóbbi alig 1% veszteséggel dolgozik, ami kevesebb, mintha kézzel törné az ember a mandulát.

A szárítóegység saját konstrukció. Napelemmel (is) fűt, keverteti a levegőt. A rostákon betárolt több száz kilogramm mandula körülbelül három nap alatt kiszárad.

Összességében elmondható, hogy aki erre a környékre jön, az kifejezetten akali mandulát keres (és kap), és jobb években a tisztított mandula kilónkénti ára bizony az 5000 forintot is elérte.

Diófeldolgozás Lovasberényben

Utunk ezt követően Lovasberénybe vezetett, ahol a Magtár Trió Kft.-nél Engelhardt Lajos vezetésével betekinthettünk egy korszerű diófeldolgozó mindennapjaiba. Érkezésünkkor, érthető módon, épp a közelgő szüretre készültek. Nemcsak a saját, több mint száz-hektáros ültetvény termését fogadják, hanem bérfeldolgozást is vállalnak. Korábban jelentős volt a gyűjtött dió feldolgozása is, a dióburok-fúrólégy megjelenése óta azonban a behozott anyag annyira heterogén minőségű, hogy erről a tevékenységről a továbbiakban lemondtak.

A diófelszedőt kifejezetten erre a célra fejlesztették. Az összeszedett dió a fogadógaratba érkezik. Ezt követően a szennyeződéseket, gallyakat, kődarabokat kiválasztják, majd előmosás és buroktalanítás történik, aztán hatalmas szárítókba kerül az áru. Körülbelül 40 tonna nedves diót fajtától függően 3-4 nap alatt szárítanak meg.

A diót tárolhatják héjasan zsákokban, de tovább is mehet a folyamat, amikor megtörik és válogatják, osztályozzák. Régebben kézzel osztályoztak, de újabban beszereztek egy szín szerinti fotocellás válogatót, ami kidobja a bar-na szemeket. A kidobást persze képletesen kell érteni, mert ezekből a szemekből lisztet, olajat készítenek. A dió nagy részét Németországba szállítják. A magyar dió kiváló minőségű és korán jelenik meg a piacon. Erős konkurencia az amerikai áru, amely komoly árletörő hatású lehet az európai piacon, ha valamiért nem jut el Kínába. Jelenleg a kínai embargó miatt bizonytalan, hogy kellő mennyiségű amerikai diót fogadhat-e a hatalmas piac.

A cégnek több mint száz hektár ültetvénye is van. Az Alsószentiváni 117 hagyományos, és a Bonifác oldalrügyön termő fajtát szeretik a legjobban. Ez utóbbi idén bizonyított: a kései virágzás miatt maradt rajta bőségesen dió, az A 117 viszont erősen károsodott. A dióburok-fúrólégy ellen nagyüzemben sikeresen védekeznek, de a kisüzemek és házikertek diótermesztését nagyon megnehezíti ez a kellemetlen kártevő.

Bemutatkozott a szervező

A tanulmányát következő állomása a rendező Pullulo Kft. faiskolája volt. Rácz Szabó Róbert, a faiskola vezetője és tulajdonosa elmondta, hogy immár tíz éve működik a két család tulajdonában lévő társaság, dánszentmiklósi központtal. Minden évben körülbelül 20%-ot fejlődött a terület, illetve az árbevétel. Ma 2 x 12 hektáron gazdálkodnak. Szigorúan tartják a vetésforgót, emiatt folyamatosan szükségük van újabb és újabb területekre. Szerencsésen együttműködnek egy helybéli, szántóföldi gazdálkodást folytató családdal, akikkel össze tudják hangolni az újabb területigényeket.

Fő profiljuk a szabad gyökerű gyümölcsfa, amelyből több százezres készlettel rendelkeznek. Emellett mintegy 40 ezer konténeres dióoltványt is forgalmaznak hagyományos (pl. Milotai 10) és oldalrügyön termő fajtákból egyaránt (pl. Milotai bőtermő, Bonifác, Chandler). Nagy a faiskola készlete bogyósokból (málna, szamóca, ribiszkék) is, ezeket elsősorban kistermelők keresik. Néhány éve elkezdték szaporítani a mogyorót, amelyből bujtványok és mikroszaporított csemeték, valamint törökmogyoróba oltott magas törzsű anyagok is készülnek.

Évek óta különös gondot fordítanak a fajtainnovációra, több tucat licences fajta szaporítási jogával rendelkeznek. Ezek közt szilvák, birs (Atevos), kajszik (a francia Escande cégtől származik például a Kioto és a Big Red), mandulák (spanyol fajták), őszibarackok, mogyorók szerepelnek. Fontos része a szaporitási programoknak a mikroszaporított alanyok köre. A GF 677 alany kiváló mandulának, de megtalálható az Avimag, Garnem, Maxma 14, Gisela, Marianna 2624, Myrobalan 29 C is. Ezek az alanyok intenzívebb ültetvények létesítésére alkalmasak, vagy jobban viselnek bizonyos szélsőséges talajviszonyokat.

Terveik közt szerepel a faiskolai hűtőház bővítése, a szaktanácsadás kiterjesztése, a vevőkapcsolatok fejlesztése. A faiskola alapításakor még elsősorban magyarországi vevőkben gondolkodtak, mostanra azonban nemzetközivé bővült a vásárlók köre (Ausztria, Németország, Szlovákia, Ukrajna, Moldávia, Horvátország, Románia), a bevételnek jelenleg kb. 40%-a származik külföldről.

Dr. Nádosy Ferenc, Rácz Szabó Róbert