A gyümölcsöző kapcsolat

A Kertészet és Szőlészet magazin 40. számában (2020. szeptember 30.) olvasható a faiskolánk által szervezett szakmai nap összefoglalója a mandulatermesztés legfontosabb kérdéseiről.

(Újságcikk a bejegyzés végén.)

Jó termőhelyre ültessünk mandulát

Mandulatermesztőknek szervezett belföldi szakmai utat és tanácskozást a Pullulo Kft., ahol a termesztés és forgalmazás fontos kérdéseiről esett szó. Tarcalon rendezett szakmai nap előadásait foglaljuk össze.

A Szamos Kft. gyakorlata alapján mutatta be a mandulaforgalmazás követelményeit Ripka József független szakértő. Az egyik legismertebb magyar családi vállalkozás, a Szamos évente 100 tonna mandulát és 10 tonna keserűmandulát vásárol, amiből zömmel marcipánt készít, továbbá 10 tonna diót és 3-4 tonna mogyorót használ föl a teasütemények, bonbonok, cukrászsütemények és más édességek készítéséhez. Marcipánfigurát, díszítőkellékeket, valamint teasüteményeket exportál is, például az Aldin keresztül.

Kifogástalan minőség

A minőségi szempontok közt alapvető a tisztaság, vagyis nem lehet a tételekben idegen anyag, héjdarab és károsító sem-milyen fejlődési alakja sem. Mandulánál a szemek fele lehet törött, diónál sokkal szigorúbban veszik ezt a követelményt, mert a dióolaj gyorsan avasodik. Nem veszik át a megbarnult szemeket tartalmazó, idegen vagy avas illatú tételeket sem, A cég átvevői a tételek 10%-át ellenőrzik, igen szigorúad. A mandulát 8% alatti víztartalomra kell szárítani, hogy eltartható és roppanós maradjon, ha ugyanis megpuhul, már nem veszik át. Egy évig lehet tárolni a diót és a mandulát 14-15 'C-on, illetve a diót fagyasztva (-18 "C) is érdemes eltartani, akkor roppanósabb marad az állaga

Nagyon fontos az árut kísérő szükséges dokumentáció, beleértve a mikrobiológiai, érzékszervi és toxikológia labor-vizsgálatok eredményét is. Az élelmi-szergyártó cégeket évente auditálják, ezért is fontos, hogy minden papír meg-legyen az alapanyagokról.

A mandula szinte kizárólag Spanyol-országból és az TISA-ból érkezik, mert bár a hazai termés kellemesebb aromájú lehet, nincs elég nagy tételű egységes kínálat, nem blansirozzák a manduIát, ami alapvető elvárás a cukrásza-tok részéről, valamint az ár sem versenyképes.

A hazai dió ára most 2200 forint kilo-grammonként, a mandula árát viszont az amerikai viszonyok határozzák meg. Az amerikai mandulánál 5-10%-kal drágább a spanyol, ez utóbbit januárban Marsírozva 7 euró ért kínálták.

Mind népszerűbbek a biotermékek, de a Szamos nem vásárol biomandulát, mert kétszer annyiba kerül, mint a hagyományos termesztésből származó, Jelenleg tele vannak a raktárak az USA-ba és az idei termés is jó, úgyhogy estek az árak és további csökkenés várható. Ráadásul a Kínával folytatott kereskedelmi háború miatt a szokásosnál több mandulát adnak el Európában. Egy év alatt 35-45%-kal, kilónként 3 euró közelébe csökkent a héjas mandula piaci ára.

Hazai feldolgozógépek

A kínálat egységesítéséhez és bi5vitéséhez gépesítésre van szükség a mandula fel-dolgozása során is. A dióban alkalmazott gépek zöme itt is használható. Koszai Zoltán, a Te-Ker-Ők Kft. alapítója állította össze a mandulafeldolgozó gépekről szóló előadást, amit Meskó István mandulatermesztő tartott meg helyette. A cég már több teljes diófeldolgozó üzemet létesített hazánkban és Moldáviában, Romániában, a gépek fejlesztéséhez a termelők igényeit, tapasztalatait is felhasználták. Mielőtt azonban valaki saját feldolgozót létesítene, nagyon alaposan számolja ki, hogy megéri-e a beruházás. A mérethatékonyság nagyban befolyásolja a költségeket és a teljesítményt, ezért kisebb termesztőknek közös beruházásban érdemes gondolkodni. Azt is tudni kell, hogy mennyi munka-erő áll rendelkezésre, és az idény elmúltával lehet-e más munkát adni nekik. A dió- vagy mandulafeldolgozó üzem építése engedélyhez kötött, üzemi terv, anyag-mozgatási terv, hulladék- és szennyvíz-kezelési terv szükséges hozzá. Az üzemben ivóvízminőségű vizet kell használni, és környezetvédelmi szempontból nagyon szigorúan veszik, hogy mi történik a szennyvízzel. Ha veszélyesnek minősített anyaggal fehérítik a terméket, nem lehet a csatornába engedni. A kritikus pont azonban az üzemcsarnok mérete és az áramellátás szokott lenni.

A héjasok feldolgozása tíz munkafolyamatból áll: az alapanyag fogadása, előmosás, buroktalanítás, mosás és felületi szárítás, héjas méret szerinti osztályozás, szárítás, léha magok. eltávolítása, törés, bél és héj szétválasztása, végül a bél méret szerinti osztályozása. A két gyümölcsfaj feldolgozásában eltérő ezek közül a buroktalanítás és az osztályozás, ugyanis a mandulát célszerűbb szíjas és nem pálcás rendszerű buroktalanításával megszabadítani a zöld buroktól. Az osztályozás során hosszúkás lyukon keresztül távoznak az egyes méretkategóriákba tartozó termések. A mandulát ugyanolyan hőfokon kell szárítani, mint a diót, de hamarabb eléri a kívánt víztartalmat. Törni viszont hengeres törővel is lehet, ami nemcsak kíméletesebb, de gyorsabb is, mint a serleges roppantó. Végül nagy előny, hogy a mandulánál sokkal könnyebb szétválasztani a héjat és a magot.

Az egyes munkafolyamatok közt azért kézi válogatásra is szükség van, illetve a szín szerinti válogatást is emberek végzik. Ehhez a munkához célszerű válogatóasztalt használni, amin mozognak is a szemek, ez jó megvilágítás mellett hatékonyabbá teszi a munkát. A tervek szerint blansirozógépet is készít a Te-Ker-Ők Kft.

Általánosságban úgy lehet tervezni, hogy 50 tonna héjas áru feldolgozásához 1 négyzetméteres, 3,5 méter belmagasságú üzemcsarnok szükséges, valamint 20 kW áramellátás. Az üzem beruházási költsége körülbelül 12 millió forint, az áfa és az anyagmozgatás gépei nélkül.

Legveszélyesebb a monília

Pénzes Béla, a Szent István Egyetem Rovartani Tanszékének nyugalmazott tanára harminc éve termeszt kajszit és a mellette lévő biomandulás igencsak megnehezíti az életét, vallotta be a mandula növényvédelméről szóló eladása bevezetéseként. A két rokon gyümölcsfaj legfontosabb károsítói közösek. A mandulát nagyon jó fekvésbe érdemes csak telepíteni, különben sok baj lesz vele, figyelmeztetett. Ahol a legtöbb mandulát termesztik, Dél-Olaszországban vagy Kaliforniában, mindenütt száraz a tavasz, nálunk viszont legalább harmat van áprilistól június első feléig, ami kedvez a gombás betegségek terjedésének. Négy kórokozó gomba fertőzheti a mandulát, és a korábbi tanulmányokkal ellentétben nem a ventúriás betegség a legveszélyesebb közülük, hanem a monília.

Mint a többi növény esetében, a betegségekre a virág és a fiatal hajtás a legérzékenyebb, és a szárazabbá váló klímában a monília mellett fontos betegséggé lépett elő a most már tirosztrómás betegségnek nevezett sztigmina.

A moníliás betegséget kajsziban a Monilinia laxa okozza, mandulában is ez lehet a fő kórokozó, de a kajszihoz hasonlóan megtámadhatja a M. fructicola is. Utóbbi a vesszőn rákos seb ki-alakulásához vezet és ott már a virágzás idejére megjelenhetnek a fertőző spórák. A Monilinia is virágzáskor fertőz, és a sziromleveleken keresztül bejutva nem csak a virágot pusztítja el, hanem a hajtást, idősebb ágat is. A sziromlevelet kell megvédenünk tehát, hangsúlyozta Pénzes Béla, nem szabad elkésni a permetezéssel, ha nedves az idő a virágzáskor. Csapadékos tavasszal komoly kárt tud okozni a monília, a termésen azonban ritkán jelenik meg a mandulán.

Nyugalmi időszakban rezes lemosó permetezés ajánlott ellene a Vegesol Astra rézoxiklorid, Champ DP, Cham-pion, Neoram, Nordox készítmények valamelyikével. Ezzel a kezeléssel nem tudjuk megakadályozni a monília fertőzését, de általános fertőtlenítésre és gombás betegségek ellen jó hatású. Virágzáskor tebukonazol és ciprodinil hatóanyagú gombaölő szert használjunk ellene, az időjárástól függően egy-két kezelésben. A permetezésre 20-30%-os virágzáskor vagy fehérbimbós állapotban és teljes virágzásban kerüljön sor. Ha rendszeresen tudunk nedvességet mérni vagy megfigyelni, teljesen száraz időben ki is hagyhatjuk valamelyik kezelést. Egy óra levélnedvesség már elég a monília fertőzéséhez, és melegre sincs szüksége.

Nemrég azonosított kórokozó

Néhány évtizede még a mandulavarasodást (Fusidadium amygdali) tartották a legveszélyesebb gombás betegségnek. Ez a kórokozó gomba Magyarországon csak ivartalan alakban ismert, konídiummal és micéliummal telel át a vesszőkön, ágakon. A fertőzött lomb talajba forgatása sajnos nem véd az újabb fertőzéstől. A gomba melegigényes, általában az intenzív gyümölcsnövekedés idején jelenik meg, és nedvesség is kell a fertőzéséhez. Az említett rezes lemosó permetezés hatásos ellene, mert az ágakon marad fenn a fertőzőanyag. A lombfejlődés alatt rendszeres permetezéssel tudjuk megelőzni a fertőzést, ciprodinil, tebukonazol, réz-hidroxid és réz-oxiklorid hatóanyagú gombaölő szerekkel. Sajnos minden hazai fajta érzékeny a mandulavarasodásra. Sziromhullás után egy-két kezelésre van szükség, általában 14 napos fordulóban. Ha tovább tart a csapadékos idő, váltsunk hatóanyagot, hogy megelőzzük a rezisztencia kialakulását, figyelmeztetett a szakember. Azt is hangsúlyozta, hogy senki ne használjon a mandulában nem engedélyezett szert, mert ma már a korszerű módszerekkel a „rossz gondolatot" is ki tudják mutatni.

Majdnem minden csonthéjas gyümölcsöt fertőz a levéllikasztó betegség, amit most Thyrostroma carpophilumnak neveznek, korábban Stigminaként ismertük. Kajszin és mandulán súlyos kárt tud okozni ez a meleg- és nedvességigényes gomba. Sajnos a fertőzéshez elég a hajnali páralecsapódás a gyümölcs felső oldalán, ezekben a vízcseppekben jelennek meg a tünetei. Kezdetben apró lilás foltok mutatkoznak, gyakran mézgakiválással, majd a foltok megbarnulnak és parásodnak. A mandula hajtását is fertőzi a gomba, lilás foltokat okoz rajta, a beteg hajtáson a levelek elszáradnak, ami sokkal nagyobb baj, mint a levéllyukacsosodás. A betegség megelőzésére felszívódó és kontakt gombaölő szereket is kell használni, utóbbi azonban csak réz lehet a mandulában.

Nemrégiben azonosított betegség hazánkban a mandularügy elhalása, amit a Phomopsis amygdali gomba okoz. Valószínűleg nem új károsító, csak nem foglalkoztak vele részletesen a kutatók. A hajtáson nagyon jellegzetes, barnás szegélyű ezüstös foltokat okoz, bennük a piknídiumok fekete pöttyeivel. A rügyek körül is kialakulnak a piknídiumok, és onnan indul a következő évi fertőzés. A rezes lemosás segít gyéríteni a szaporítóképleteket, és laboratóriumban az engedélyezett hatóanyagok, a penkonazol és a ciprodinil is hatásos volt ellene a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet munkatársai szerint.

Ősszel nem ritka a mandula levélsárgulása, amit a fomopszisz és a tirosztróma okozhat.

Nagyon veszélyes baktérium közelít hozzánk, szerencsére még sehol nem mutatták ki hazánkban. A Xylella fastidiosának több törzse van, 2013-bán pusztított először Európában, a délolasz olajfaültetvényeket tizedelte meg és mandulán is károsítóst. 2017-ben Spanyol-országban mandulán azonosították a subsp. multiplex alfaját. Azért nagyon veszélyes, mert a lágyszartakat tünet-mentesen fertőzi, és a hazánkban is gyakori tajtékos kabóca terjeszti a betegséget. A leanderen is pusztít, így a gyakori áruházi leanderakciók elég kockázatosak, vélte Pénzes Béla.

A fertőzés tünete elég egyértelmű: a levél a csúcsa felől szárad, az egészséges és beteg rész határán sárga sáv húzódik. Karantén károsító a Xylella, a fertőzés száz-méteres körzetében kiirtják az adott kultúrát és a lehetséges gazdanövényeket.

Lyukas mandula

A rovarok közül az eperfa-pajzstetű gyakran megjelenik a mandulán. Melegigényes rovar, ha télen mínusz 15  °C-ra hűl a levegő, a populáció összeomlik. Védekezni is egyszerű ellene. A nőstények telelnek át, és tavasszal elevenszüléssel hozzák létre az utódaikat, 150-200 pajzstetűlárvát, Ezek nagyon érzékenyek a növényvédő szerekre, amíg a növény felületén mozognak a letelepedésük előtt. A kirajzó sárga lárvák egyszerű nagyítóval jól láthatók, Május közepén lambda-cihalotrin hatóanyagú szerrel permetezzünk ellenük.

Saját levéltetűje is van a mandulának, a feketefoltos mandula-levéltetű májusban telepszik meg a leveleken és azok összesodródnak. Gazdanövénycserés, nyáron a keserűfüvekre vándorol. Virágzás után általában szükség van egy rovarölő szeres védekezésre, azzal a levéltetveket is elpusztítjuk.

A barackmoly a mandulán is megjelenik, de csak a hajtást károsítja tavasszal, a gyümölcsöt nem bántja. A lyukas mandula a mediterrán eredetű mandula-magdarázs károsítását jelzi. Ősszel főként a fa fölső részén lehet látni rászáradt mandulákat, amelyekben a darázs lárvái telelnek. Tavasszal bábozódnak és májusban megjelennek a kifejlett darazsak, amelyek a zöld burokba rakják a tojásaikat. Rajzásukat sárga színcsapdával tudjuk nyomon követni, a lapokat a fa fölső részére rakjuk kI még áprilisban. Megoldás az is, ha fertőzött mandulát gyűltünk és figyeljük a darazsak kikelését. Védekezésre egyedül a Karate Zeon rovarölő szernek van engedélye mandulában.

Bemutató a fajtagyűjteményben

Az előadások uitán a Pullulo faiskola tarcali mandulagyűjteményében külföldi fajtákkal és az alanyhasználat jelentőségével ismerkedhettünk meg. Rácz Szabó Róbert, a faiskola vezetője elmondta, hogy a Zemplén legdélebbi részén elterülő ültetvényben egy lemosó permetezésen kívül kétszer kezelték felszívódó és kontakt gombaölő szerek kombinációjával a fákat, több permetezésre nem került sor. A fajták közt nagy a változatosság, már van öntermékeny mandula is, mint a Marokkói 1, aminek jellegzetesen sötét, ívelt a csonthéja, mutatós héjas áru, de az íze nem a legjobb. Nagyon ízletes viszont a papírhéjú Ne Plus Ultra, ám sokszor a madarak szüretelik le, olyan vékony a héja. Ellenálló, és az almával egy időben virágzó francia fajta a Ferragnes, amin nem találunk levélbetegséget. Olasz öntermékeny fajta a Tuono, nálunk is bőtermőnek mutatkozik. Később fordul termőre és nagyobb fát nevel, mint a többi fajta. Ugyancsak öntermékeny a Supernova, aminek a metszését is bemutatták két változatban.

Hazánkban a keserűmandula a leggyakoribb mandulaalany, de sokkal jobb lenne GF 677-re szemezni a mandulát is, hangsúlyozta Rácz Szabó Róbert. Keserűmandulán korán elöregszenek a fák, mert nem bírja a kötött talajt és a sok vizet.

Mint a csonthéjasoknál általában, a mandula metszésének is az a célja, hogy minél több napfényt engedjünk a koronába, és ezáltal javuljon a virágberakódottság, ne kopaszodjon föl a fa. Saját ültetvényükben a termőzóna alacsonyan tartására törekszik a faiskolás, így körülbelül egy méter magas szakaszon terem a laposan szétterített koronájú fa, és könnyebb, hatékonyabb a szedés. Metszéskor mindig a legalsó elágazásra vágja vissza az ágakat.

Tordason, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal fajtagyűjteményében lekötözéssel nevelték a mandulafákat, említette Szani Zsolt fajtaminősítő. Öt-hatrügyes csapokra metszették az ágakat, amiből rövid termőréseket kaptak és hamar sikerült termőre fordítani a fákat. Viszont a lekötözés óriási munka, a visszavágást jobbnak tartja a szakember. Az idei fagy után pedig nagyon erős hajtásnövekedés indult, amit mindenképpen metszéssel kell majd korrigálni.

Kósa László klasszikus vázakoronát nevel mandulából is. Nála GF 677 alanyon, termékeny talajon és gazdag szerves trágyázás után igen erősen nőnek a fák, de így is visszavágás nélkül neveli azokat. A terméssel berakódott vessző ugyanis lehajlik és a csúcsából előtörő hajtás lesz a következő évi termővessző. A letermett ágakat levágja, és eltávolít minden fölfelé és befelé törő erős haj-tást is. A fák körülbelül 80 centiméteres törzsmagasság fölött 3-4 vázágból állnak, a metszés az őszibarack szálveszszős metszésére hasonlít.