A gyümölcsöző kapcsolat

Mogyorótermesztés Szerbiában
Rácz Szabó Róbert, Gutermuth Ádám, Meskó István, Nádosy Ferenc - 2017-07-26 15:02

A Kertészet és Szőlészet magazin 30. számában (2017. július 26.) olvasható egy szakmai írás, mely a mogyorótermesztés feltételeiről, fajtáiról ad rövid, de átfogó képet.

(Újságcikk a bejegyzés végén.)

Mogyorótermesztés Szerbiában

A Pullulo kft. meghívott vendégei részvételével a Vajdaságban megtekintett néhány Zenta környéki mogyorótermesztőt a közelmúltban. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy lehet e gazdaságosan termeszteni ezt a nálunk kevésbé elterjedt héjas gyümölcsű fajt.

A szakmai látogatás során megkíséreltük tisztázni, hogy milyen tenyészterület és koronaforma, (törzses vagy bokor) ideális a mogyoró számára, milyen növényvédelem szükséges, milyen fajtákat termesztenek tőlünk délebbre és nem utolsó sorban hogyan szüretelik és miként lehet értékesíteni a mogyorót.

A bokrot fűrésszel metszik

Koncz Attila Horgoson Rózsa Árpád pedig Tornyoson bokor alakú fákat nevel melyeket 5*4  illetve 5,5* 3,5 sor és tőtávolságra ültetnek. A sorközöket rendszeresen kultivátorozzák. (1. Fotó)

Ez a művelés mód segít a mogyoróormányos elleni védekezésben is, merthogy a bogár a talajban bábozódik, illetve ebben az esetben csak bábozódna.

A bokor művelésmódnál a metszés során 3-4 (5) vázkart hagynak, ami tőből elágazik. Ezeket fűrésszel ritkítják. Az eltávolított vázkarok helyén képződik az újulat. (2. Fotó) Egy külön művelet a bokrok sarjhajtásainak eltávolítása. Ez az általunk látogatott első helyszínen megtörtént a harmadikon éppen előtte voltak. (3. Fotó) Egy un.”kapicska” szolgál segítségül (kis kézikapa) amellyel a képződő sarjakat eltávolítják. Az ültetvény benapozottságától függően 2-4 szer évente. Használható kontakt perzselő szer is.

A bokor művelés mód esetén saját gyökerű szaporítóanyagot használnak. Ezt vagy bujtással vagy mikroszaporitással lehet előállítani. A bujtás hagyományos szaporítási mód melynél az anyanövény töveit lekampózzák és földdel fedik. Az igy legyökeresedett hajtásokat pedig ősszel felszedik. A mikroszaporitással nagyobb szaporítási rátát lehet elérni és a patogénmentesség is megfelelő növényegészségügyi állapot esetén jobban fenntartható. Tekintve hogy a szaporítási ciklus és az akklimatizálás is kontrollált körülmények közt többé-kevésbé steril környezetben ,termesztőházakban történik. (4. Fotó)

A mogyoró igényli a mélyrétegű humuszos jó vízgazdálkodású talajt Horgoson a  talaj PH ja esetenként eléri a 8 at ami a mogyorónak magas és különösen saját gyökéren klorózisos tüneteket mutat (5. Fotó) Horgoson a fő fajta a Tonda Gentile Romana volt. A termést a tulajdonos felhozza Pestre és egy közvetítő a Lehel úti piacon árusitja.A etremelőnek 7 Euro a bevétele kilogrammonként.

Fa törökmogyorón

Magyarkanizsán Kenyeres Dávid ültetvénye volt a második helyszín, amit meglátogattunk. A termelő a magastörzsű kultúrára esküszik. (6. Fotó) Az ültetvényét 2005 ben telepitette helyben oltva ,  törökmogyoró alanyra.5*4 m a tenyészterület,  de mint azt mindannyian megállapítottuk ez a sor és tőtávolság  túlságosan sűrű a mogyorónak.  Kevés fény jut a koronák belsejébe a 5*5 de a 6*5 is jobb lenne. A mogyorónál nem elterjedt a zöldmunka és évi egyszeri metszéssel nehéz ebben a térállásban benntartani .A törökmogyoró alany pedig sok mindenre jó de törpítésre nem alkalmas. A bokor műveléssel összehasonlítva jobban elviseli, a fácska a szárazságot jobban lehet a soralját művelni és nem utolsó sorban a termelő mentesül a sarjak eltávolításának költséges műveletétől. Viszont a szaporítóanyag drága az alany több év alatt nevelhető meg és az eredési százalékok is gyengék. Azt hogy bokor formát vagy törzseset használjanak e a termesztők még a komoly tapasztalattal bíró tanácsadók sem tudják egyértelműen megválaszolni. Úgy tűnik hogy a mostohább körülmények között a törökmogyoró alany hoz magával előnyöket, viszont a mikroszaporított anyagok gyorsan rendelkezésre állnak ,a sarjak jól megválasztott gyomirtással ritkíthatók.

A termésátlagok azonban nem rosszak 3400-3500 kg ot is terem ha-ként. A termésátlagok viszonylag biztosak az elmúlt több mint tíz évben csak egy kihagyó év volt .De igazán stabilan a 6.7. évtől kezd el teremni , akkortól viszont exponenciálisan nő a termésátlag. Az amerikai (oregoni) átlagokkal összehasonlítva is jónak mondhatók az itteni eredmények (ott 6,5*6,2  tenyészterületen bokor művelésmóddal  3150 kg/ha t mértek (7. táblázat)

A  magyarkanizsai ültetvényben az Ennis a fő fajta(8,Fotó).Ez az egyik legattraktívabb legtöbbet termő mogyoró, gyümölcsmérete is impozáns (9. 10. Fotó). Porzásra a Tonda Gentilét illetve a Hallei t valamint a vérmogyorót használjak(Fotó11)

A Tonda Gentile Romana kisebb gyümölcsű de blansirozva rendkívül jó ízű.(12. Fotó)

Az eladással itt sincsenek problémák. Amikor mindenfajta manipulálás nélkül a „háztól” elviszik, akkor a szerb kereskedő 2 Eurot fizet érte, de a tisztított bél ára már magasabb. Ekkor azonban méret szerint kell osztályozni és törőgéppel megtörni. Ha csak a magbelet adja el akkor kb. 5-6 euro a nagyker ár és mire a kiskereskedelembe ér fajtánként némileg eltérően, de kb. 9 Euro lesz.100 kg héjas mogyoróból egyébként 40 kg bél nyerhető.

Öntözéssel a minőség fokozható, a termőhelyen kb. 500 mm csapadék mellett 300 mm még kiadandó. Kb. 100 l vizet juttatnak ki egy fordulóval egy négyzetméterre és két-három forduló szükséges a kellő vízmennyiség kijuttatásához. Augusztus eleje után már nem öntöznek, mert az már az érést késleltetné.

A talajművelés ebben az ültetvényben mulcsozásból áll. Ez azért is szükséges, mert a lejtős területen a termőréteget levinné az eső. (Fotó emlékmű 13). A levél analízis adatok mindig azt mutatták, hogy az oltványok tápanyagellátottsága jobb, mint  saját gyökerűeké, bár vasat ,cinket, bórt, rezet és esetleg mangánt ezek is kapnak lombtrágyaként.

A növényvédelemben: a mogyoróormányos, a lisztharmat, a mogyorórügy gubacsatka takácsatka elleni védekezés fontos. Ezeket termőhelytől függően 3-5 alkalommal el kell végezni, Vannak a mogyorónak vírusai is. (14.Fotó) Ez ellen kémiai módszerekkel nehéz a védekezés, leginkább az egészséges szaporítóanyag illetve a levéltetvek elleni védelem fontos.

Szedés és áruvá készítés

A szedés augusztus második felétől indul, szeptember a fő szüreti időszak. Rázni nem szokták két menetben szedik a fák alól egy különleges szedőgéppel (15. Fotó), de megvárják amig a termés magától lehullik. A gép teljesítménye kb. 4 t/ha /nap.

Ez kb. 100 szedőmunkás teljesítménye és ez még nem is a legjobb gép. Csak száraz időben tud dolgozni, a termést a Facma C180S önjáró mogyorókombájn ömlesztve és zsákolva egyaránt tudja gyűjteni. A szedést a mosás követi utána pedig a száritás jön. Kb. 8-10 százalékra szárítják. Ha 6 százalék alá szárítják akkor a törés során a magbél könnyebben sérül, ha 6 százalék fölött marad a víz, akkor viszont penészedhet. Fontos az is hogy 40 fokot ne haladja meg a szárítási hőmérséklet. Kb. két napig tart a leszárítás. Precízebben és egyenletesebben szárad, ha előtte osztályozva van az anyag. Törés után tisztitani, szelelni szükséges.

Fajtaleírások

Tonda Romana vagy Tonda Gentile Romana

Származása: történelmi olasz fajta. Áruértéke kiváló, az egyik legjobb fajta.

A termés jellemzői:

  • méret: makkja közepes/nagy, gömbölyded, kissé lapított, 19 mm hosszú és 23 mm átlag szélességű, héjas tömege - átlagosan 2,7 g, magbél átlag 1,4 g
  • külleme: világosbarna, gömbölyded vagy kissé lapított alakú, héja vékony (1,3 mm), kupacsa valamivel hosszabb, mint a makk. Terméseit főként kettesével hozza. Az érett gyümölcsök könnyen kiesnek a zöld kupacsból.
  • magbél arány: átlag 45%
  • hozam: Korán (5,-6. évben) termőre fordul, rendszeresen és jól terem: átlagosan 2 kg/bokor száraz héjas termést hoz (külföldi szakirodalom szerint közepesen terem: 2-2,5 t/ha, szemben az Ennis 4 t/ha körüli átlagával).
  • felhasználás: elsősorban tört mogyoróként, blanchirozás nélkül értékesítik

Habitusa: Bokra közepes/erős növekedésű, de az Ennisnél gyengébb, amelyet jól szemléltetett, hogy ennél a törökmogyoró alany/nemes kombinációnál az alany túlnőtte a nemes részt, az oltás helyén látványos tápanyag torlódás látható. Bokra széles, kúp alakú, saját gyökéren telepítve tősarjképződésre fokozottan hajlamos.

Kihajtása korai (február 28.-március 5.).

Virágzása: korai és közel homogén

Pollenszórás a szezon elején – december 7. (átlag pollenszórási idő: 37 nap).

Nővirágzás a szezon elején – december 23. (átlag nővirágzási idő: 36 nap). A nővirágok beéréséhez szükséges hideg igény: 760-860 óra. Inkompatibilitás allél: S10 és S20. Jó porzó partnere: Cosford, Hallei Óriás

Érési ideje: augusztus vége-szeptember eleje

Betegség ellenálló képessége: mogyoróormányos kártételének ellenálló fajta

Egyéb: nincs adat.

Tonda Gentile delle Lange

Származása: történelmi olasz fajta, Piemonti mogyoró. Áruértéke kiváló, az egyik legjobb fajta, a Nutella fő alapanyaga.

A termés jellemzői:

  • méret: gyümölcs nagy, gömb alakú, héjas tömege - átlagosan 2,5 g, magbél átlag 1,2 g,
  • külleme: világosbarna, gömbölyded vagy kissé lapított alakú, héja vékony (1,3 mm). Terméseit főként 2-4 es klaszterekben hozza. Az érett gyümölcsök könnyen kiesnek a zöld kupacsból.
  • magbél arány: átlag 46%
  • hozam: korán termőre fordul, rendszeresen és jól terem (külföldi szakirodalom szerint közepesen terem: 2-2,5 t/ha, szemben az Ennis 4 t/ha körüli átlagával).
  • felhasználás: elsősorban tört mogyoróként, blanchirozva értékesítik, magbele szép gömbölyű, az édesipar kedvelt alapanyaga. Aromái kiválóak, sokak szerint ez az igazi mogyoró íz és illat, jellegzetes intenzív illatát pörkölés után is hosszan megőrzi.

Habitusa: nincs adat

Kihajtása korai (február 22-26.).

Virágzása:

  • Pollenszórás a szezon elején – december 01. (átlag pollenszórási idő: 35 nap).
  • Nővirágzás a szezon elején – január 01. (átlag nővirágzási idő: 30 nap). A nővirágok beéréséhez szükséges hideg igény: 760-860 óra. Inkompatibilitás allél: S2 és S7 allél. Jó porzó partnere: Camponica, Cosford

Érési ideje: augusztus közepe

Betegség ellenálló képessége: nincs adat

Egyéb: nincs adat.

Ennis

Az USA-ban jelenleg a vezető mogyoró fajta, részesedése a termelésből 85%, a Barcelona-t (Fertille de Coutard) váltotta.

Származása: Washington, USA, 1940 körül került bevezetésre, szabad beporzású szelekció, valószínűleg Barcelona és Davian keresztezés eredménye, a kiválasztás szempontja nagy termés méret és a hozam volt

A termés jellemzői:

  • méret: a mogyoró kifejezetten attraktív, nagy, úgynevezett „Jumbo” kategória, héjas tömege 3,1-4,6 g - átlagosan 4,2 g, 25 mm hosszú és 20 mm széles, magbél 1,66-1,8 g
  • külleme: a héj közepesen kemény és világos barna, hangsúlyos sötétebb színű csíkokkal, átlagosan 1-2 mogyoró terem klaszterenként, a mogyoró éretten könnyen kihullik a kopáncsból, a héj könnyen törhető: töréskor az egészben kinyerhető
  • mogyoró szemek aránya magas
  • magbél arány: 43-52% közötti, átlag 48%, átlag 7% üres vagy selejt
  • hozam: lassan termőre forduló fajta (6.-7. év), de termő korban kiemelkedően jó és évente stabil hozamot produkál (a mogyoróra jellemző alternáló terméshozam azonban ezt a fajtát is jellemzi, bár jóval kisebb az egyes évek közötti ingadozás, mint más fajták esetén)
  • felhasználás: előnyös fajta, mind a héjas piacon, mind törve jól értékesíthető, de külleme miatt a héjas értékesítésben rendelkezik komoly előnnyel, finom íze miatt keresett, sokcélú felhasználási lehetőséggel rendelkezik, blanchirozásra való alkalmassága viszont kicsi: a belső sötét maghártya nehezen válik el a magbéltől

Habitusa: közepesen erős/erős növekedési erélyű, kevés vízhajtást, nyitott koronát nevel

Kései kihajtás jellemzi (március 5-19.), amely kedvező a fagytűrés szempontjából.

Virágzása:

  • Pollenszórás a szezon közepén – december 20.-tól (átlag pollenszórási idő: 42 nap). Az Ennis gyenge pollen partner: barkája kicsi és kevés az életképes pollen
  • Nővirágzás a szezon közepétől – január 26.-tól – a végéig (átlag nővirágzási idő: 35 nap) Európában kifejezetten kései virágzásúnak számít. A nővirágok beéréséhez szükséges hideg igény: 1170-1255 óra. Inkompatibilitás: S1 és S11 allél.
  • Porzói: Buttler, Hall’s Giant, javasolt porzó arány 1:9 (a megtekintett ültetvényben minden 7. sor volt porzó sor)

Érési ideje: elhúzódóan, augusztus végétől-szeptember végéig érik, javasolt szüreti időpont: október 10 és 20. között

Betegség ellenálló képessége: mérsékelten fogékony a baktériumos betegségekre és a mogyoró ormányos kártételére, ugyanakkor az USA-ban megjelent EFB-re (Eastern Filbert Blight, kórokozója: Anisogramma Anomola gomba) nagyon érzékeny, ez a gombás betegség komoly károkat okozott az Ennis ültetvényekben, ami miatt az új, rezisztens, bár kisebb termésmérettel rendelkező hibrid fajták fokozatosan kezdik kiszorítani az új telepítésekből.

Egyéb: Kedvezőtlen, száraz időjárási körülmények között rossz a terméskötődés, sok a léha szem, valamint magbele ráncosodásra hajlamos.

Hall’s Giant

Itthon „Hallei Óriás” néven ismert, nagy valószínűséggel azonos a Bollwilleri Csoda (Merveille de Bollerwiller) néven elismert hazai fajtával

Származása: német tájfajta

A termés jellemzői:

  • méret: a mogyoró kifejezetten attraktív, nagy, úgynevezett „Jumbo” kategória, mérete és külső megjelenése nagyon hasonlít az Ennis-re, így azzal együtt betakarítva egységes árualapként értékesítető (20-25 mm hosszú, 18-20 mm széles héjas
  • termés, 3,38-4,5 g héjas-, 1,44-1,7 g mag tömeg), a mag nem tölti ki teljesen a héjat
  • külleme: barna (az Ennis-nél egy árnyalattal sötétebb), kúp alakú, kupacsa kissé hosszabb, mint a makk és kétszeresen, mélyen hasogatott, termését nagyrészt egyesével és kettesével hozza.
  • magbél arány: hazai források szerint 50%, külföldi források szerint 38-44%, átlag 5% üres vagy selejt mogyoró
  • hozam: korán (4-5. évtől) termőre forduló fajta, hazai leírások szerint bőtermő, külföldi szakirodalom szerint alacsony hozamú, elsősorban kései, magas pollenhozamú pollenadóként értékelt
  • felhasználás: elsősorban héjas értékesítésben rendelkezik előnnyel, héja kemény (1,7 mm vastag), erős, durva rostú, nehezen húzható le a magról, blanchirozásra való alkalmassága közepes.

Habitusa: közepesen erős/erős növekedési erélyű, bokra felfelé törekvő, gyors növésű

Az egyik legkésőbbi kihajtás jellemzi (március 24.), amely kedvező a fagytűrés szempontjából.

Virágzása:

  • Pollenszórás a szezon végén – január 26.-tól (átlag pollenszórási idő: 24 nap). Porzóként jó a kompatibilitása az Ennis-szel (S5 és S15 allél).
  • Nővirágzás a szezon közepétől – február 2.-tól - a végéig (átlag nővirágzási idő: 22 nap). A nővirágok beéréséhez szükséges hideg igény: 600-680 óra.

Érési ideje: szeptember közepén-végén érik, javasolt szüreti időpont: október 10 és 20. között

Betegség ellenálló képessége: közepesen rezisztens az EFB-re, a mogyoróormányos kártételére rezisztenciája kifejezetten jó

Egyéb: szárazságra érzékeny, leírások szerint kevésbé hidegtűrő

Corylus avellana „Purpurea”

Bordó levelű mogyoró, porzó fajta, de termése fogyasztható, ugyanakkor részletes adatok (kihajtás, virágzási idők, inkompatibilitás, méretek, magbél arány, várható hozam, stb.) nem állnak rendelkezésre róla.

A horvát szakirodalom nem ezt, hanem két másik bordó levelű fajtát: a Corylus maxima „Purpurea”-t és Corylus Avellana „Red Lambert”-et ajánlja Ennis porzónak.

Előbbiről semmilyen szakirodalom nem elérhető, míg utóbbiról korlátozott szakirodalom igen: a „Red Lambert” nagyon termékeny fajta, de kis (1,3 g) héjas mérete miatt elsősorban különböző dekorációs célra és kései porzó fajtaként ültetik. A termés héj közepes keménységű, szép csíkos felületű.

Egy-egy klaszter akár 5-7 mogyorót is tartalmazhat.

Magbél aránya 48,5%, egyes források szerint akár 55% is lehet.

„Istarsky Dugi”

Szabad fordításban „Isztriai Hosszú”

Származása: horvát nemesítés, isztriai fajta

A termés jellemzői:

  • méret: a mogyoró kifejezetten attraktív, nagy, úgynevezett „Jumbo” kategória, héjas tömege átlagosan 3,4-3,5 g, 26mm hosszú és 20 mm széles, a mag nem tölti ki teljesen a héjat
  • külleme: sötét barna, sötét csíkos termését 1-10 db-os fürtökben hozza, nem ritka az 5-ös klaszter, bár a termés harmadát a 2-es fürtök adják.
  • magbél arány: 46% körüli
  • hozam: korán termőre fordul, bőtermő és rendszeresen, minden évben terem
  • felhasználás: elsősorban héjas értékesítésben rendelkezik előnnyel, blanchirozásra való alkalmassága kifejezetten jó.

Habitusa: nincs adat

Kihajtási idő: nincs adat

Virágzása: horvát fajtaleírások szerint korai, ajánlott porzó fajta: Davian, Tonda Gentile Romana

Érési ideje: augusztus végén érik, gépi betakarításra alkalmatlan

Betegség ellenálló képessége: korai virágzása miatt fagyérzékeny, levél atka fertőzésre fogékony, ugyanakkor a mogyoróormányostól a vastag héj jól megvédi a termést

Egyéb: szárazságra érzékeny, héja kemény (1,4 mm vastag), viszont nem ritka a varratzáródási probléma

 

Rácz Szabó Róbert, Gutermuth Ádám, Meskó István, Nádosy Ferenc

 

Olvasnivalók

Ismerkedjünk a japánszilvával!

Sokáig úgy vélték, hogy a japánszilva kizárólag az északi szélesség 45 fokáig...

Tovább

A Drosophila suzukii bemutatása

A Drosophila suzukii az utóbbi évek új kártevőjeként jelent meg Európában, és egyre...

Tovább

A kivi

A kivivel kapcsolatban a legnépszerűbb tévhit, hogy déligyümölcs, így termesztése a mi...

Tovább