A gyümölcsöző kapcsolat

A Kertészet és Szőlészet magazin 24. számában (2021. június 16.) a hazai őszibarack alanyokról olvasható egy részletes és átfogó összefoglaló cikk, melyben a jellemzően használt GF677 alany mellett az iskolánkba érkezett Rootpac® 40 alanyokról is szó esik.

(Újságcikk a bejegyzés végén.)

Az őszibarack hagyományos és korszerű alanyai

A magyar faiskolák jelenleg eltérő utakat választanak a csonthéjasok alanyhasználatában. Vannak hagyománykövető, főleg lerakatoknak, hobbikertészeknek értékesítő, és vannak termesztőket kiszolgáló, intenzív gyümölcsösök ültetvényanyagait nevelő faiskolák. Mindannyian törekednek a vírusmentes, certifikált, a Nébih által ellenőrzött szaporítóanyag termesztésére. Sorozatunkban a csonthéjasok (őszibarack, kajszi, szilva, cseresznye, meggy) alanyait ismertetjük. Elsőként az őszibarack alanyai kerülnek sorra.

Bár nem tartozik szakmailag a csonthéjasok csoportjába, mégis belevonom a mandulát (héjas gyümölcsű) is az ismertetésbe. Faiskoláink leggyakrabban használt őszibarack-és mandulaalanyai a vadőszibarack- és a keserűmandula-magoncok mind a mai napig. Ezeket különleges technológiával telepítik. Egyes alanynevelő faiskolák a törzsfákról származó magokat a tél folyamán rétegezik, majd a ládákban, homokos közegben rétegezett magokat tavasszal szelektálják és a csírázásnak indultakat (megjelenő „gyököcske") adják el a termesztő faiskoláknak, amelyek a gyököcskék visszacsípése után telepítik el az alanyokat. A felhasználó faiskola vezetője gyakorlati tapasztalatai és főképpen vevőköre alapján dönt, hogy melyik alanyt választja. Ha a vevői főképpen homokos, jó vízellátású, laza talajokba telepítenek, akkor a vadőszi-magonc alanyú oltványokat részesítik előnyben. Ha inkább köves, száraz, meszes talajokba kerül az ültetendő oltvány, úgy a keeserűmandula-magonc alany a jó választás.

Vadőszibarack

A hagyományos vadőszibarack (Persica vulgaris) alany különböző magtermő őszibarack-állományokból szedett magokból nevelt magcsemetéket jelöl. lő az affinitása az őszibarackokkal, a nektarinokkal, irodalmi adatok szerint mandula, kajszi, japánszilva, európai szilva alanyául is használják. A ráoltott őszibarackok általában középerős vagy erős növekedésűek. Klorózisra érzékeny, 7%-nál több meszet tartalmazó talajokon szenved, az oltványok levelei sárgulnak. Az alföldi termőtáj legjobb alanya volt, és a mai napig használják. Az oltványfaiskolákban augusztusban már szemezhető, a csírásmag-vetés sűrűségétől és egyéb tényezőktől (időjárás, ápolás, talaj) függ a vastagodása. Átlagos faiskolai körülmények között 60% körüli lehet a szabványos oltványok kihozatala ezen az alanyon.

Keserűmandula

Hazai hagyományos faiskoláink a keserűmandula-magonc (Amygdalus com-munis)alanyt az őszibarackok negyedénél, ötödénél használják, viszont a mandulaszemzések zöme erre az alanyra történik. A dombos, hegyes vidékek alanya: meszes, száraz, köves talajokon is termeszthető rajta az őszibarack és a mandula. Az eredési affinitás ezen az alanyon is jó, a ráoltott fák középerős növekedésűek. A keserűmandula-magoncokon a fák a harmadik-negyedik évben fordulnak termőre. A termelő fa-iskoláink ennél az alanynál is csírát magot telepítenek. A gyököcske visszacsípése kiemelten fontos, mert a mandula-magoncok hajlamosak karógyökeret képezni. Ezzel a fogással több gyökér fejlődik, ami segíti az oltványok eredését

A hagyományos alanyokhoz sorolható a hazánkban szinte csak a hiányok pótlásakor használt mandulabarack-magonc. Ezt a hibridet a faiskoláink nem szívesen használják a csemeték heterogenitása miatt.

Ha külföldre tekintünk, megállapíthatjuk, hogy az őszibarack és a mandula alanyhasználata végtelenül letisztult a gyümölcstermesztésben meghatározónak számító országokban. Az olaszországi kitekintés tapasztalata, hogy gyakorlatilag egyetlen alanyt használnak, a G8677 mandulabarack-hibridet, amelyet merisztémaszaporítással szinte homogenizálnak Ennek megfelelően érik el az oltványaik egyöntetűségét is. Választékbővítőnek a piros levelű, szintén mandulabarack-hibriddel, a Garnem-mel találkozhatunk még.

Merisztéma-szaporítású alanyok

Jelenleg a legjobbnak tartott őszibarack- és mandulaalany a GF677mandu-labarack-hibrid. Franciaországból származó, természetes eredetű mandulabarack- (Amygdalopersica hybrida) hibrid. Merisztémaszaporítású csemetéi az oltványfaiskolákban kiválóan erednek, jól vastagodnak, szomorúfűzre emlékeztető, csüngő hajtásrendszerűek. Az őszibarackfajták ezen az alanyon igen erősen növekednek, termőképességük kiváló lesz. A GF677 jól viseli a száraz, meszes talajokat, és nagy erénye, hogy az újratelepítést is nagyszerűen tűri. Fonálférgekkel szemben rezisztens, gyökérgolyvára közepes az ellenálló képessége. A magas talajvízszintet nem szereti. Hosszú a vegetációs ideje, nehezen holtat lombot, ezért későn szemezhető: ne termeljük ki korán, mivel korán leve-terve fokozottan érzékennyé válik a téli fagyokra. Magyarország őszibarack- és mandulatermesztő körzeteiben mindenhol bevált.

A Garnem mandulabarack-hibrid a merisztéma mandulabarack-alanyok minden jó tulajdonságával rendelkezik, és fa-iskolai szempontból külön kiemelendő a sötétvörös levélszíne, amivel nagyon megkönnyíti a szemzés utáni vadalásokat. Növekedési erélye a GF677 alanynál egy kicsit gyengébb, az affinitása az őszibarackokkal és a mandulákkal kiváló, a rá szemzett oltványok erős növekedésűek és korán teanőre fordulnak Ha nincs elég GF677, ezzel az alannyal helyettesíthető.

Ha nemcsak a hasznosságát, hanem a szépségét is nézzük ezeknek növényeknek, a Garnem kiemelkedik a jelenleg használt alanyok közül. Gyönyörű virágaival, virágzás után kihajtó sötétvörös levelével igazán dekoratív növény.

Megemlítendő alany még a Montelar. és a Rabira, amelyek ugyan magoncok, de nagyon egyöntetű alanycsemetéket adnak a faiskolások számára, valamint a Cadaman, mi magyar alanyként indult, de komoly karriert Nyugat-Európában futott be.

A jövő a spanyol hibrideké

Dél-Európa vezető szerepét manapság senki sem vitatja a mandula- és őszibarack-termesztés tendenciáit vizsgálva. Spanyolországban elkezdődött egy alany-nemesítési program, amelyben nagyszerű, új alanyokat hoztak létre. Mi, magyarok az idén tudtunk először venni ezekből a csúcsminőségű merisztémaalanyokból.

A Rootpac® 40 mandulabarack-hibrid az Agromillora cég nemesítési programjából származik. Egyenes, felálló növekedésű, a Garnemhez hasonló a habitusa, 25-30%-kal kisebb a növekedési erélye, mint a GF677alanynak, de a gyökerek kiválóan rögzítik a fát a talajban. Ki-váló az affinitása az őszibarack-, nektarin-, mandula- és egyes japánszilva-fajtákkal. A ráoltott fák nagyon bőtermők, a gyümölcsök nagyok lesznek és érési idejük 3-7 nappal korábbi, mint a hagyományos fajtákon. Minden klímához jól adaptálódik, de kitűnik a jó hőtűrő képességével is. Faiskolai termesztésre szintén jó, nem elágazó. Klorózisra, fonálférgekre toleráns, viszont gyökér-golyvára érzékeny.

Ugyancsak az Agromillora cég nemesítette a Roolpac® R mirobalánszilva-mandula hibridet. Növekedési erélye erős. Jól összefér a szilva-, őszibarack- és nektarinfajtákkal, de megfelelő lehet néhány mandula- és kajszibarackfajtához is. A ráoltott fák bőtermők lesznek, fajta-tál függően 2-5 nappal korábban érhetnek, mint a hagyományos alanyokon A gyümölcsméret kiváló a Rootpac® R alanyú fákon. Nagyon jól adaptálódik különböző klimatikus viszonyokhoz, az újraültetést is nagyszerűen tűri. Szilárd szövetű, felálló növekedésű alany, faiskolai termesztésben is kiváló. A hideget is jól tűri, klorózisra nem hajlamos, gyökérgolyva-érzékenysége még nem ismert, de a kórokozó talajgombáknak általában ellenáll.

Változóban a hazai gyakorlat

Az alanyok fontosságát pár adattal lehet érzékeltetni, amit Varga László (Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatósága, Kertészeti Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály) engedélyével közlök. A 2020. őszi - 2021. tavaszi szezonra vonatkozóan a hazai faiskolák 204 274 őszibarack-oltványt készítettek 68 fajtából, mandulából pedig 41 770 oltvány készült 10 fajtából. Ugyanebben a periódusban az őszibarack-alanyhasználatot a magoncok uralták a vadőszibarack-magoncok aránya 70, a keserűmandula-magoncoké 10, a mandulabarack-magoncoké 8% volt, a GF677-et 9%-os arányban használták, a Garnem merisztémaalany kevesebb mint 1%-ot képviselt az összes oltványból.

Jelenleg nincsenek Magyarországon nagy őszibarack-telepítések. Az oltvány-értékesítés nagy része lerakatokon, ám-házláncok kertészeti részlegein keresztül történik, ezért szaporítanak rengeteg fajtát. A nagyobb telepítések oltványszükségletét főképpen olasz faiskolák termékeiből elégítik ki. Ez nem látszik az említett adatsorból. Viszont örvendetes, hogy az ígéretes merisztémaalanyok már 10%-os részt hasítanak ki maguknak az alany-használatból.

A mandula-alanyhasználat viszont meglepően alakult: a keserűmandula-magonc 35%-a mellett a mandulabarack-magoncok aránya 18% volt, vad-őszibarack alanyon az oltványok 19%-a készült. Előretörtek a merisztémaalanyok, a GF67714%-os, a Garnem 10%-os részesedést ért el. Papírforma szerint nagy arányban a keserűmandula-magoncnak kellett volna uralnia terepet. Az utóbbi években azonban több kisebb-nagyobb mandulaültetvény léte-sült, így a faiskolák az oltványok telepítői részét már az univerzális GF677-re, illetve egyéb merisztémaalanyokra készítik. Más kollégák a mandula elégtelen eredése miatt döntenek a GF677 mellett. Bármi is álljon az arányok változása mögött, ez a tény örvendetes.

Mindent összevetve mind a hagyományos, mind a modem őszibarack- és mandulaalanyokon lehet jó minőségű oltványokat készíteni, és a magyar faiskolások képesek is erre. Viszont a gyümölcstermesztőknek is birtokolniuk kell az alanyokról és a fajtákról elérhető aktuális információkat, nehogy melléfogjanak a telepítésnél. Ugyanis jó telepítések csak jó oltványokból sikerülhetnek.

Palesits Zsolt, Palesits Faiskolai Kft.