Ellenálló ültetvények
Horváth Csilla - 2021-12-06 17:01
A Kertészet és Szőlészet magazin 48. számában (2021. december 1.) a Tápiószecsőn megrendezett kertészek évzáró konferenciájáról olvashatunk rövid összefoglalót, ahol szó volt a gyümölcstermesztésben használható új készítményekről, eszközökről és módszerekről.
(Újságcikk a bejegyzés végén.)
Ellenálló ültetvények
A gyümölcstermesztésben használható új készítményekről, eszközökről és módszerekről szólt a kertészek évzáró konferenciája Tápiószecsőn. Az alanyoktól és a tápanyag-utánpótlástól kezdve a legjobb biztosítás kiválasztásán át az alternatív értékesítési csatornákig rengeteg részletkérdésben szerezhettek ismereteket a résztvevők. A szerteágazó témákat nem az elhangzásuk sorrendjében, hanem csoportosítva foglaljuk össze, több részletben.
Több mint száz termesztő vett részt a kétnapos tanácskozáson, amit a Tész-Ész Nonprofit Kft. és a Kertcenter szervezett.
Fajták és alanyok
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik lehetősége, hogy korszerűbb, ellenállóbb alanyokat használunk a hazai gyümölcstermesztésben. Ehhez adott javaslatot Rácz Szabó Róbert a Pullulo faiskola gyakorlata alapján. Az újító kedvű faiskola mandulatermesztési napjáról már beszámoltunk (Ígéretes újdonságok, Kertészet és Szálésze[ 2021. 41. szám), a mandulaalanyokról pedig legutóbb Hrotkó Károly irt részletesen lapunk 44. számában, ezért most a manduláról csak annyit ismétlünk meg, hogy korszerű alanyai közül a legerősebb növekedésű a Garnem, a következő a több gyümölcshöz használható GF 677. Spanyol nemesítésű, törpítő alanyai a Roorpac 40 és 70, ezek használati jogát megvásárolta a Pullulo faiskola.
Más fajok is beszerezhetők azonban új alanyokon, például a mogyoró nagyon jól művelhető törökmogyoróra oltva. Nagy előnye, hogy nem kell a sarjak eltávolításával vesződni, ráadásul igen jó a szárazságtűrése is. Kapható a faiskolában az USA vezető mogyorófajtája, a jumbo kategóriájú, bőtermő Ennis is.
Nagy a kereslet hazánkban az új szilvafajtákra, de érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni, hogy hogyan viselkednek itthon, figyelmeztetett Rácz Szabó Róbert. Kiderült például, hogy a Topfirst hajlamos a húsbarnulásra, ha nagy meleg van, a Hantfa és a Jojo érzékeny a Pseudomonas-fertőzésre. Felhívta a figyelmet a Hanka fajtára, amely hét nappal a Cacanska lepotica előtt érik, öntermékeny, és nagyon mutatós szilva. A hazánkban is népszerűvé vált Topfive és Toptaste a pálinkafőzdék keresett szilvája, ugyanis cukortartalmuk körül-belül másfélszerese a Beszterceiének, el-éri, illetve meghaladja a 30 Brix-fokot.
Kevésbé ismert a Joganta, pedig vírus-rezisztens, erősen megnyúlt, mutatós kék szilva, az idén különösen szép volt. Szeptember elején-közepén szedhető. A Presenta szeptember közepén, október elején érik, az idén nem tudott elég cukrot felhalmozni a szeptemberi szárazság miatt. A hét nappal előtte érő Elena viszont sokkal jobb ízű volt az idén. A Pullulo faiskolában a szilvaoltványok zöme már Myrobalan 29C alanyon készül. Kajszialanynak a Marianna 2624-et javasolta a szakember. Ez nemcsak 40%-kal kisebb fát nevel, de az egyik szülője, a Prunus munsoniana révén rendkívül szárazságtűrő is, és a fagyra sem érzékeny. Minden fajta körülbelül két héttel később virágzik ezen az alanyon, mint a nálunk megszokottakon. További előnye, hogy erős, dús, elágazó gyökérzete van, jól rögzíti a fát és sok tápanyagot, illetve vizet képes fölvenni.
Teljesen befedik
Hazánkban is egyre több a jéghálóval fölszerelt ültetvény, egy részüket a 12 éve Magyarországon is jelen lévő Fruit Security építette. Szentpéteri Tamás szaktanácsadó, az osztrák cég hazai képviselője ismertette a legújabb ültet-vényvédelmi megoldásokat, amikor rovarhálóval egészítik ki a meglévő jégvédelmi rendszert. Jó tudni, hogy a jégháló nemcsak a jégveréstől védi meg a növényeket, hanem a napégéstől, szél-, madár- és vadkártól, valamint egyes rovarok betelepedésétől is. Jégháló alatt annyira más a mikroklíma, hogy a tavaszi fagyok sem olyan veszélyesek, noha a hőmérsékletben nem lehet nagy különbséget kimutatni.
Nagyon erős, 40-50 évig használható támrendszert építenek a jégháló megtartására, így sok fejlesztésre nyílik lehetőség. Napjainkban több olyan kártevő terjed Európában, amelyek ellen nagyon nehéz védekezni a hagyományos mód-szerekkel, mert folyamatosan beáramlanak az ültetvényekbe azok környezetéből. Ilyen a foltosszárnyú muslica és a poloskák. Az ázsiai márványospoloska olyan súlyos kárt okoz körtében, hogy az észak-olasz termőtájon komoly veszély-be került ez a kultúra. A cseresznyét pedig a foltosszárnyú muslica károsítja súlyosan. Az ültetvények teljes befedésével próbálják kizárni ezeket a kártevőket: a meglévő támrendszerre oldalt rovarhálót erősítenek. Ez nem annyira egyszerű, mint ahogy hangzik, mert a háló alatt helyet kell hagyni a traktorfordulónak, így az esetek nagy részében még egy oszlopsor felállítására van szükség. Ezeket az oszlopokat is erősen kell rögzíteni a talajban.
A vektorhálóval is védett ültetvényben egyetlen, jól időzített permetezés elég lehet az almamoly ellen, és kevesebb a levéltetű is. Tapasztalatok szerint viszont jobban szaporodik a vértetű az ilyen almásokban, mert a vektorháló miatt a vértetűfürkész sem tud betelepedni.
Cseresznyében és áfonyában a repedés megelőzésére fóliával is borítják az ültetvényt, és ez igényli a legszilárdabb támrendszert. A soron belül az oszlop-távolság nem lehet hat méternél nagyobb, és minden oszlopot vagy min-den másodikat le kell ankerezni, hangsúlyozta Szentpéteri Tamás. A fóliasávok összekapcsolására speciális, rugalmas rögzítés szükséges, különben letépheti egy erős szél. Ezeket a borításokat is kiegészítik rovarhálóval körben az ültetvényben és a fák fölötti fóliasávok közt is, és ügyelnek arra, hogy csak rövid ideig legyen nyitva a háló.
A Fruit Security fagyvédő kályhát is kínál, rozsdamentes és sima acél kivitelben. Ezekben 20 kilogramm fa- vagy tőzegbrikett égethető, miután az alulra helyezett puhafát meggyújtják. léghálós ültetvényben hektáronként 300 kályhával 6 °C-os hőmérséklet-emelkedés érhető el. Zárt fóliában is használható, de ott csak tőzegbrikettel, mert az nem kormoz úgy, mint a fa. Egy töltet 6 euró-ba kerül, és mivel nem lehet eloltani a tüzet, egy fagyos éjszaka után újra kell tölteni a kályhákat, és ez a nagy kihívás. Egy hektáron hat tonna brikettet kell ugyanis megmozgatni, és az anyag nem ázhat meg.
Biológiai védelem
A növényvédelem ökológiai és hagyományos termesztésben is használható környezetkímélő megoldásairól a Biocont Magyarország Kft. képviseletében Vizi Bernadett és Jávorszky Laura beszélt. A biológiai növényvédelem térnyerése elsősorban a fogyasztók szermaradékoktól való félelméből ered, ami erősen befolyásolja a kereskedelmet is. Számos üzletlánc saját másodlagos szabványokat vezetett be, amiben korlátozzák például a permetezések, illetve a kimutatható növényvédő szerek számát és az uniós megengedett szermaradék-mennyiségnél is jóval kevesebbet engedélyeznek a friss zöldségben-gyümölcsben. Hazai példák is vannak arra, hogy a feldolgozók bio-portfóliót is kifejlesztenek a növekvő kereslet kielégítésére. A biológiai növényvédő szerek összetett hatásmódja általában eltér a hagyományos szerekétől, ezért a rezisztencia kialakulásának megelőzésére érdemes bevetni azokat a hagyományos termesztésben is.
A csehországi központú Biocont huszonöt éve foglalkozik biológiai növény-védelemmel, saját gyártású készítményük is van, de a világ vezető gyártóitól is kínálnak bioszereket. Vizi Bernadett azt is kiemelte, hogy a biológiai növény-védő szereket ugyanúgy hatékonyság-vizsgálat után engedélyezi a hatóság, mint a hagyományosakat.
A biológiai sokféleség csökkenése megállítható, ha a kemizált ültetvényekben átállunk környezetkímélő növényvédelemre. Sajnos amikor egy faj eltűnik az ökoszisztémából, egy másik elfoglalja a helyét, és az utóbbi ritkán hasznos szervezet. Az elmúlt évtizedben nagyon sok invazív rovar telepedett be Európába, átlagosan évente tizenegy faj, ezek fele erdészeti kártevő.
A Biocont a tudásátadásra is nagy hangsúlyt fektet, amire nagy szükség van, mert sokan kellő szakmai felkészülés nélkül vágtak bele a biotermesztésbe. A cég részt vesz a Somlói borvidéken a szőlőtermesztők képzésében, akik a tervek szerint mindannyian ökológiai gazdálkodásra állnak át.
Talán a legszélesebb körben elterjedt biológiai védekezési eljárás a feromonos légtértelítés, amivel különböző molyok ellen lehet védekezni. Almában, szőlőben, csonthéjasokban lehet permetezés nélkül megelőzni a károsítást ezzel a módszerrel. A veszélyes paradicsommoly ellen is kapható feromon. Rovarok ellen vethetjük be a NeemAzal készítményt, ami részben felszívódik a növény felületi sejtsoraiba, így jobb az esőállósága, mint a kontakt szereknek. Gyomorméregként hat, gátolja a rovarok szaporodását, táplálkozását, növekedését és vedlését, hatása 3-5 napon belül válik láthatóvá. A vírusterjesztő levéltetvek ellen ennél gyorsabb a hatása. Leg-följebb 0,5%-os töménységben használható. Ugyancsak ismert készítmény a Dipel DF, ami a Bacillus thuringiensis baktérium egyik hatékony törzsét tartalmazza. Ez is gyomorméregként érvénye-sül, fél-két órán belül leáll tőle a lepke-hernyók táplálkozása.
Természetes piretrint tartalmaz a Pyregard, kontakt, erős taglózó hatású szer minden rovar ellen. Az ingerületátvitelt gátolja, gyakorlatilag megbénítja a rovarokat. Fény hatására gyorsan bomlik a hatóanyag, ezért a kezelés után hamarosan visszatelepülhetnek a területre a hasznos élő szervezetek. Rövid a várakozási ideje, ezért javasolják foltosszárnyú muslica, poloskák és gyümölcslegyek el-len, amelyek az érő gyümölcsöt veszélyeztetik.
Különleges termék a PrevGold, ami a narancsolaj szárító hatása miatt atkák, lágy testű rovarok, pajzstetvek és liszt-harmat ellen védi meg a növényeket.
Kiterjesztették a gombaölő Vitisan engedélyét: eddig szőlőben lehetett használni lisztharmat és szürkepenész ellen, most már almában, szamócában, málnában és zöldségfélékben is bevethető. A kezelt levél felszínén lúgos kémhatást alakít ki, kiszárítja a micéliumot és a spórákat. Almában varasodás ellen is hatásos. Megelőző módon ajánlott használni és jó permetlé-fedettségre van szükség a biztos hatáshoz.
Horváth Csilla
