A gyümölcsöző kapcsolat

A Kertészet és Szőlészet magazin 41. számában (2021. október 13.) a Bodrogkeresztúron rendezett mandulatanácskozásról jelent meg cikk, ahol a hazai mandulatermesztésről, az új fajtákról és technológiákról esett szó.

(Újságcikk a bejegyzés végén.)

Ígéretes újdonságok

Bodrogkeresztúron rendezett mandulatanácskozást a Pullulo faiskola, amire ismét sok osztrák és német gazdálkodó is kíváncsi volt a magyar termesztők mellett. A termelői érdeklődés a mandula iránti gyorsan növekvő keresletnek és az új fajtáknak, technológiáknak köszönhető, amelyek a magyar faiskola közvetítésével nálunk is elérhetők.

A mandula alanyairól részletes előadást tartott Hrotkó Károly, bemutatva a mandula- és őszibarack-magoncokat, a mandulahibrideket, a mandula-őszibarack Dávid-mandula és különböző szilvahibrideket. Erre az előadásra később visszatérünk, hiszen nemrég jelent meg lapunkban a csonthéjasok alanyairól szőlő sorozat.

Díszfáknál ismert módszer

A növényvédelem ígéretes lehetőségéről, a fainjektálásról beszélt Gutermuth Ádám növényorvos, faápolási szakmérnök. Ez a módszer már húsz éve ismert, elsősorban dísznövények, platán és vadgesztenye kezelésére használják, de az 1930-as években már leírták a szak-irodalomban, hogy dohánylével tölgyfát injektáltak. A módszerről amerikai szabadalom is született. Azóta sokféle eljárást dolgoztak ki és szabadalmaztattak a világon, amelyek két csoportba sorolhatók. Az egyik gravitációs úton vagy kis nyomással juttatja a fa szöveteibe a növényvédelemre szolgáló anyagot, a másik túlnyomással dolgozik. Sokféle rovar- és gombaölő szert juttatnak így célba az USA-ban, léteznek előre kapszulázott, kimondottan így használható készítmények is. Gutermuth Ádám saját fejlesztésű berendezéssel csak az idén 4000 fát kezelt.

A módszer igen hatékony, ezért érdemes gondolkodni azon, hogyan lehetne bevezetni a gyümölcstermesztésben is. Alaposan meg kell vizsgálni a kérdést, mert mint kiderült, például az abamektin hatóanyagú Vertimec Pro rovarölő szer paradicsomra permetezve 7 napig hat, gesztenyefába injektálva 5-6 évig védi a növényt a gesztenyemolytól. Teljesen más a hatékonysága és a lebomlása a növényi szöveteken belül.

A Szent István Egyetem (ma MATE) budai kampuszán, az alkalmazott kémia tanszéken Sörös Csilla kezdett foglalkozni a kérdéssel 2018-ban a szermaradékokat mérve, később két doktorandusz is csatlakozott a kutatáshoz. Számos kérdést kell tisztázni, például az is, hogyan hat a rovarölő szeres fainjektálás a méhekre. Ezt a kezelt gesztenyefák alá kirakott kaptárakból gyűjtött pollen vizsgálatával ellenőrizték, és megállapították, hogy a kezelés nem károsítja a méheket.

Hatékony a gyümölcslegyek ellen

Kísérlet indult a dióburok-fúrólégy elleni kezelésre, 2019-ben abamektin ható-anyaggal, az idén pedig acetamiprid, azadiraktin, emamektin-benzoát ható-anyagokkal is, erről viszont még nem születtek meg a szermaradékmérés eredményei. Egy fát 10-20 milliliter ható-anyaggal kezeltek, 3,5 milliméter átmérőjű, 25 milliméter hosszú lyukba injektálva. Az kiderült, hogy a dióburokban kikeltek a lárvák, és hamar elpusztultak, csak egészen apró beszáradt foltokat hagytak maguk után a zöld burkon. Az abamektinből pedig két nagyságrenddel kevesebb szermaradékot lehetett kimutatni a dióbélben, mint a megengedett 0,01 mg/kg érték. Ez az eredmény egybecseng azzal a ténnyel, hogy a vírusok sem tudnak bejutni a magba, csak a fel-színén találhatók meg. Valószínűleg lehet injektálással kezelni azokat a gyümölcsöket, amelyeknek a magját esszük meg, véli Gutermuth Ádám.

Cseresznyeléggyel kapcsolatban is megindultak a kísérletek, a fákat virágzás előtt injektálták Mospilannal (aceta-miprid), Sivanto Prime-mal (flupiradi-furon), illetve Closerrel (szulfoxaflór). Mindegyik rovarölő szer hatékony volt a fekete cseresznye-levéltetű és a cseresznyelégy-lárvák ellen, továbbá minden olyan rovar ellen, ami a növényből táplálkozik. A gyümölcsben ugyan kikel a cseresznyelégy-lárva, de még mikroszkopikus méretű állapotában elpusztul. Ráadásul itt is a megengedett szermaradék-értékeknél nagyságrendekkel kevesebb hatóanyagot mértek például az acetamiprid esetében, viszont a flupiradifuron nem látszik alkalmasnak a cseresznye védelmére, igaz, most sem engedélyezett ebben a kultúrában. Az adagokat lombtömegre számolva kell megadni, egy fát 20-24 milliliter készítménnyel kezeltek.

A fák teteje általában tökéletesen védett, ha injektálással juttatjuk be a növényvédő szert, az alsó ágakba viszont lehet, hogy kevesebb hatóanyag szállítódik. A hatástartam szempontjából a ha-tóanyag vízoldhatósága a meghatározó, az abamektin például azért hat 5-6 évig, mert nagyon rosszul oldódik, viszont a jóval oldhatóbb acetamipriddel valószínűleg rövidebb idő után kell megismételni a kezelést. A növényen belüli hatást bizonyára befolyásolják a növényvédő szerek adalékanyagai is, valószínűleg más adjuvánsokkal más eredmény születne.

A módszer hatékony lehet a szelídgesztenye-kéregrák ellen is, csak ki kellene próbálni. Az egyetemi kutatások, doktori dolgozatok mellett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közös vizsgálatok is folynak dióban.

Spanyol nemesítők

A rendezvényre sajnos nem érkeztek meg a külföldi előadók a Covid-előírások miatt, de elküldték az új mandula-fajtákról szóló előadásaikat, amit Rácz Szabó Róbert, a Pullulo faiskola vezetője ismertetett. Hazai tapasztalatok és szak-irodalmi adatok alapján két-két spanyol fajta szaporítási jogát vásárolta meg a faiskola a CebasEndt-CSIC és az IRTA cégektől, mindkettőtől Európa hideg vidékeire nemesített fajtákat választottak. A fő szempontok a korai termőre fordulás, a betegség-ellenállóság, a virágzási idő, az öntermékenység és a fagyérzékenység voltak. Télen mínusz 18 °C alatt sérül a mandula virágrügye, a kiválasztott spanyol fajták mínusz 20 °C-ig károsodás nélkül bírják a hideget. Virágzás-kor és terméskötődés után azonban csak mínusz 1-2 °C-ot viselnek el rövid ideig. A Tardona az egyik legkésőbb virágzó mandulafajta, emiatt Murciában alig éri fagykár. A Penta is későn induló fajta, rendszerint rügypattanás előtti állapotban van, amikor a Tuono már szinte elvirágzott.

Az öntermékenység nem létkérdés, de nagyobb biztonságot ad a termelésben. Öntermékeny mandula többek közt a Marta, Penta, Makako, Lauranne, Tuono, Marinada, Vayro, Constanti, Soleta, Belana, Mardia. Ezek a fajták nagyon jó pollenadók is.

Az érésidő azért érdekes, mert minél hamarabb le lehet szedni a mandulát a fáról, annál rövidebb ideig van kitéve a károsítók veszélyének, alacsonyabb a növényvédelem költsége. A nagyon későn virágzó fajták közt vannak olyanok, amik nálunk nem érnek be biztonságosan, a spanyol érésidőhöz körülbelül egy hónapot kell hozzátennünk a hazai termesztéskor.

Spanyolországban polisztigma, monília, Fusicoccum amygdali, Xanthomonas arboricola pv. pruni, Xylella fastidiosa, valamint mandula magdarázs ellen alakítanak ki ellenálló képességet a fajtákban. Sajnos e betegségek nálunk is előfordulnak, a Xylella kivételével.

Négy új fajta

A Penta fajta a Supemova előtt egy héttel szedhető, egygrammos a magja, a mag-bél arány 30%. Fája középerős növekedésű. Hazai ültetvényben, Bekecsen április 26-án virágzott a harmadik éves ültetvény, és úgy látszik, nem fog túl későn érni. Viszont a terméshozam nem egyenletes, bár ez nagyjából minden mandulára érvényes. A Penta 6 x 5 méter térállású ültetvényben az ötödik évtől kezdve sorban 6,3, 3,8, 8,1, 7,2, 11,3 kilogramm héjas termést adott fánként. A Supernován is tapasztalható, hogy erős termésingadozás alakul ki a fák idősebb korában. Amikor sokat terem a mandula, gyakorlatilag nem fejleszt hajtást: azért is kell erősen metszeni, hogy fenntartsuk a folyamatos hajtásnövekedést.

A Makako fajta a Supernovával egy időben szedhető, a mandulabél 1,2 grammos, a mag-bél arány 30%, kemény héjú, mutatós a mag. Fája erős növekedésű, a termés nem hullik.

Az IRTA fajtái közül a Marinada öt nappal előbb virágzik, mint a Penta, koronája kellemesen széthajló, könnyen alakítható, gyengébb növekedési erélyű. Korán termőre fordul és szép „duci" mandulát terem, aminek a héja sajnos morzsolódik, olyan puha. Sűrű ültetvényt érdemes telepíteni belőle, de csak olyan területen, ahol van elég víz a számára.

A Vairo tíz nappal virágzik a Penta előtt, sok virágot hoz, és kevésbé fagyérzékeny mandula. Bőven terem. Gyümölcse a megszólalásig hasonló a Tétényi keményhéjúhoz, de a fája teljesen más. Érés előtt a gyümölcs sajnos hullik, és kell még néhány év, hogy több hazai tapasztalat gyűljön össze róla.

Szuperintenzív ültetvény

A Pullulo komolyan tárgyal a spanyol Agromillora faiskolával a náluk kifejlesztett, gyors nevelési technológiával előállított oltványok forgalmazásáról. Ezeket a Smarttree-nek nevezett oltványokat mikroszaporított alapanyagból, kézbenoltással készítik, és 250 milliliteres konténerben, biológiailag lebomló törzsvédővel, 50-60 centiméteres növénymagasságban forgalmazzák. Gyorsan és hatékonyan lehet eltelepíteni ezeket a magas biológiai értékű oltványokat. Ha sikerül nyélbe ütni a megállapodást, nagyon megváltozhat a hazai fajta- és alanyhasználat a csonthéjasok esetében, ugyanis a legkorszerűbb alanyokon nagy fajtaválasztékban lehet majd hozzájutni a mandulán kívül a kajszihoz, őszibarackhoz, nektarinhoz és szilvához is. A Pullulo faiskola egyben Ausztriában, Németországban és Ukrajnában is forgalmazná a különleges spanyol oltványokat.

Az Agromillora a világ hat helyén működtet leányvállalatot, évente 10 millió oltványt nevelnek. Kifejlesztettek egy szuperintenzív sövény ültetvényt is, amit Kaliforniában mandulára is alkalmaznak. Tíz év alatt jutottak el a 3 x 1,5 méter térállású orsófáktól a központi tengely nélküli, 3 x 1 méteres térállású fákig. Ez a művelés biotermesztésre is alkalmas, könnyen permetezhető, teljesen gépesíthető és kevesebb vízzel is fenn-tartható. A termés géppel, egy menetben szedhető le a fákról, és mivel nem kerül a földre a gyümölcs, nem kell mosni, tisztítani. Emiatt a porszennyezés is megszűnik az ültetvényben és környékén, valamint a gyomirtásra sem kell olyan nagy gondot fordítani. A sövény fenntartása egyszerű, kevesebb kézi munkával megoldható, ezáltal csökkennek a költségek. Spanyolországban már sok szuperintenzív ültetvény létesült, Kaliforniában viszont újdonságnak számít, mindössze 2% az aránya.

Videón láthattuk, hogyan is alakítják 1d és művelik ezt a szuperintenzív ültet-vényt Kaliforniában. Rootpac 20 alanyt használnak, mert termékeny, kompakt fák alakulnak ki rajta, jól bírja a hideget, a nedves, kötött talajt, és nem érzékeny a talajból fertőző betegségekre, sekélyen gyökeresedik. A Smarttree oltványokat eleve bambuszpálca mellett árulják, így támrendszer nélkül telepíthetők Az el-ültetett fácskákat hétszer kell géppel visszavágnia sövény kialakításához, először 50 centiméter magasságban, aztán 30-30 centiméterenként. A második évre alakul ki a végleges koronaterjedelem, amit aztán gépi metszéssel tartanak fenn. Három méter magasan minden nyáron tetejezik a fákat. New Holland vagy Oxbo szüretelőgéppel szedik le a termést egy menetben.

Jelenleg összesen 2500 hektár ilyen szuperintenzív mandulás létezik a világon, Spanyolország mellett Portugáliában, Olaszországban, Marokkóban, Törökországban, Tunéziában, Chilében és az USA-ban. Csak öntermékeny fajtákat ajánlanak erre a termesztési módra, hét fajtából készítenek Smarttree oltványokat, ezek a Penta, Soleta, Isabelona, Makako, Avijor, Guara, Vialfas.

Horváth Csilla