A gyümölcsöző kapcsolat

Amikor a klímaváltozással kapcsolatban megkérdezik a kertészeket, kutatókat, hogy milyen gyümölcsöt termesszünk, a leggyakrabban valamelyik héjas kultúrát említik, például a mandulát. Az utóbbi években Magyarországon folyamatosan nőtt a kereslet a mandula iránt, tisztított és héjas formában egyaránt. Vizsgálatunkban arra keresünk választ, hogy az ország különböző termőtájain (így az Alföldön is) vannak-e olyan fajták, alany-nemes kombinációk, amelyekkel a mandulatermesztés két legnagyobb problémája, a bizonytalan termékenyülésből adódó alacsony termésmennyiség és az egyre gyakoribb késő tavaszi fagykár megelőzhető.

(Teljes újságcikk képekkel a bejegyzés végén.)

Néhány évtizede megjelentek Európában új, öntermékeny, későn virágzó fajták. Az egyik első ilyen ültetvény Rácz Szabó Róbert tarcali területén van. A faiskolai szakembernek igen jó tapasztalatai voltak az első évtized elteltével. Felmerült persze a kérdés, hogy a közel ideális szőlőhegyi lankákon kívül vajon az Alföldön is megtartják-e kedvező tulajdonságaikat a vizsgált fajták.

E fontos kérdés tisztázására 2019. őszén, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Gyümölcstermesztési Kutatóközpontjának ceglédi és érdi telephelyein, valamint a Nébih Tordasi Fajtakísérleti Állomásán telepítettük el kísérleti ültetvényeinket, 6 x 4 méteres térállásban. A vizsgálat során négy alanyfajtával (Cadaman®/Avimag, GF 677, Garnem®, keserűmandula) és négy nemes fajtával (Tétényi rekord, Lauranne® Avijor, Supernova, Marokkói) dolgoztunk. Az oltványokat a Pullulo Faiskola állította elő, illetve a faiskola vezetőivel szoros szakmai együttműködésben valósult meg a kísérlet kivitelezése, felmérése.

Fajták

A Lauranne® Avijor oltalom alatt álló francia fajta, szaporítása kizárólag a fajtatulajdonos engedélyével lehetséges. Középerős növekedésű. Késői virágzású (kb. 2 nappal a Ferragnes után), így a tavaszi fagyokat elkerüli, öntermékeny, jó porzója a Ferragnes. Héja kemény, jellegzetes csónak alakú. Magja édes, jó ízű, roppanós. Mutatós gyümölcsű, értékes változat, gyümölcse 0,9-1,2 grammos. Szeptember második-harmadik dekádjában érik. Toleráns a Polystigma fulvumra, viszont érzékeny a Fusicoccumra.

Külföldi és hazai adatok alapján elmondható, hogy a Marokkói fajta erős-középerős növekedésű, betegségekkel szemben ellenálló, öntermékeny, csonthéja jellegzetesen sötét, csokoládébarna, ívelt, mutatós héjas áru. Jól törhető, héja nehéz. Késői virágzású, így a tavaszi fagyokat jól elkerüli. Szeptember második-harmadik dekádjában érik.

A Supernova olasz eredetű, nem védett fajta, öntermékeny. Általában nagyon bőven és rendszeresen terem. Növekedési erélye közepes. Betegségekkel szemben ellenálló, kevés törődést igénylő fajta. Fája átlagos erősségű, de nagyon termékeny. Virágzása kései (március második fele), érése középkései, itthon szeptember első-második dekádjában érik. Terméshéja kemény, félkemény, enyhén hegyes, elég nagy. Magja világosbarna héjú, enyhén gyűrött felülettel. Jó ízű.

A Tétényi rekord szeptember végén, október elején érik. Gyümölcse közép-nagy-nagy, telt orsó, illetve lándzsa alakú, félpapírhéjú. Béltartalma 38-42%, könnyen rázható. A terméshéj és a magbél tetszetős, világossárga. A magbél telt hengeres, édes ízű. Késői virágzású, jó termőképességű, nem öntermékeny. Jó porzói a Tétényi bőtermő és a Tétényi kedvenc.

Alanyhasználat

Hazánkban még jelenleg is nagy arányban keserűmandula-magoncot használnak alanyként mandulaszemzéshez, erre a faiskolák többsége a MATE ceglédi vírusméntes, certifikált magtermő törzsültetvényében előállított keserűmandula-magot használja. Jól tolerálja a meszes talajokat, a szárazságot és a nyári hőséget, a ráoltott fák középerős növekedésűek, a harmadik-negyedik évben fordulnak termőre. Hátrányaként említhető, hogy sajnos a golyvára érzékeny, és nem kedveli a nedves, kötött talajokat.

Elsősorban homokos talajokon ültetnek mandulát őszibarack alanyon. Ehhez a legtöbb faiskola a ceglédi vírusmentes magoncokat használja. Kevésbé erős növekedésűek, minta GF 677 alanyra szemzett fák. A nehéz, levegőtlen talajokon viszont egyáltalán nem használható ez az alany.

A keserűmandula-magoncok mellett legnagyobb arányban a francia INRA által szelektált, vegetatív szaporítású mandulabarack hibridet, a GF 677 alanyt használják hazánkban, amely mandula, őszibarack, de szilva alanya is lehet. Az őszibarackfajták ezen az alanyon igen erősen növekednek, termőképességük kiváló lesz. A GF 677 jól viseli a száraz, meszes talajokat, a magas talajvízszintet viszont nem szereti. Fonálférgekkel szemben rezisztens, gyökérgolyvára közepes az ellenálló képessége. Talajuntságra kevésbé érzékeny, mint más mandulaalanyok.

A Cadaman®/Avimag alany (Prunus persica x Prunus davidiana) egy Magyarországon szelektált hibrid, amelynek jelenleg a francia INRA a licenctulajdonosa. A GF 677-hez hasonlóan közepes növekedési erély jellemzi (különösen az első két-három évben, aztán gyengül),  gyökérsarjképzésre nem hajlamos, egyes fonálférgekkel szemben rezisztens alany. Jól használható a gyengébb minőségű, kevésbé levegős talajokon, jó a mésztűrése. Kissé előrébb hozza a gyümölcs érését, mint a GF 677, és növeli a gyümölcsméretet.

Mandulabarack hibrid (Prunus amyg-dalus x Prunus persica) a piros levelű, fajtaoltalom alatt álló Garnem® alany, amelyet kifejezetten mandula, őszibarack és nektarin alanyának szelektáltak, és kiválóan összefér velük. Növekedési erélye a GF-alanyhoz hasonló vagy kissé erősebb, rezisztens a gyökérgubacsképző fonálféreggel és a vasklorózissal szemben. Jól tolerálja a szárazságot és a tápanyagszegény talajokat, viszont érzékeny a talaj levegőtlenségére. Az erre az alanyra szemzett növények erősebb növekedésűek, mint a GF 677 alanyon, ezért célszerű őket nyáron megmetszeni, hogy elkerüljük a túlzott gyökérnövekedést és csökkentsük a korona árnyékolását.

Kezdeti eredmények

A Cadaman®/Avimag, a GF 677 és a Garnem® alanyfajtákat mind a négy nemessel, a keserűmandula alanyt Tétényi rekord, Lauranne® Avijor és Supernova nemesekkel szemeztük be. Minden kombinációt Cegléden és Tordason öt-öt, Érd-Elviramajorban tíz egyedszámú ismétlésekben helyeztünk el. Az így létrehozott kombinációkban vizsgáltuk a fák magasságát, koronájuk átmérőjét (sor-és keresztirányban), törzsátmérőjét, továbbá a virágrügyek sűrűségét, a virágzás idejét és a tavaszi fagyok mértékét. Mindezek mellett felvételeztük a termés érésének idejét, mennyiségét, a gyümölcs és a bél hosszúságát, szélességét, byümölcs vastagságát és súlyát, Mindezekből az adatokból következtethetünk majd arra, hogy az alanyok miként befolyásolják a fajták növekedési erélyét, a termőre fordulást, a virágzási időt, az ellenálló képességet, illetve pontosabb képet kaphatunk ezen, Magyarországon még kevéssé ismert nemes fajták főbb értékmérő tulajdonságairól. Nem utolsósorban kiderülhet, hogy a késő tavaszi fagykár, mint a mandulatermesztésünk egyik legnagyobb problémája, elkerülhető-e valamelyik alanynemes kombinációval.

Az első termőév adatai azt mutatják, hogy a mandula virágzási ideje nagymértékben befolyásolja a fagykár mértékét. A négy vizsgált fajta közül a Tétényi rekord kezdte, majd a Marokkói folytatta a virágzást március végén, míg a másik két fajta virágzása inkább április elejére volt tehető.

A tavaszi hideg éjszakák következményeként akár több mint 50%-os fagykárt is szenvedhetnek egyes fajták, például a Tétényi rekord a Garnem®, illetve a GF 677 alanyokon az idén közel 80%-os fagykárt szenvedett. Az április elejétől április közepéig virágzó Supernova fajtánál átlagosan csaknem 50%-os fagykárt tapasztaltunk, kivéve Cadaman®/Avimag alanyon, mert azon elérte a 80%-ot is. A legkésőbb, április elejétől majdnem a hónap végéig virágzó Lauranne® Avijorfajtánál mértük a legkisebb fagykárt, ami nem érte el a 10%-ot.

A virágrügyek számát tekintve, folyóméterenként a Tétényi rekord és a Lauranne® Avijor fajtáknál a keserűmandula alanyon volt a legtöbb virágügy, míg a Supernoúa és a Marokkói fajtáknál a GF 677 alanyon számoltuk meg a legtöbbet. Összességében folyóméterenként az első évben a Tétényi rekordon volt kiemelkedően sok virág.

Az első éves termésmennyiséget nézve a kései virágzású Lauranne® Avijor és Supernova fajtákon a GF 677 és keserűmandula alanyokon volt jelentősebb mennyiségű termés.

Növekedési erélyüket nézve egyelőre nem mutatkoztak jelentős különbségek az alany-nemes kombinációk közt. Érdekes megfigyelés volt, hogy mindhárom kísérleti területen a Cadaman®/ Avimag alanyok nagyon későn indultak és vontatott volt az eredésük is.

Mivel ezek az eredmények csak az első éves mérésből származnak, biztos következtetéseket nem vonhatunk le, azt azonban elmondhatjuk, hogy eddigi megfigyelések alapján az áprilisban virágzó fajtáknak (Lauranne® Avijor, Supernova) kisebb a fagykárvesztesége, ebből következőleg nagyobb termésmennyiség is várható. Az eredményekből úgy tűnik, hogy ez a két fajta a GF 677 és keserűmandula alanyokon fordul legelőször termőre.

Farkasné Zsemlye Nikolett, dr. Peti Erzsébet, Ujfalussyné Örsi Dorottya, Kovácsné dr. Békefi Zsuzsanna, dr. Preininger Éva, dr. Szani Zsolt, Rácz Szabó Róbert, dr. Nádosy Ferenc