Szilva alanyok
Kajszi magoncalany
Hazánkban Nyujtó Ferenc irányításával a korábbi gyümölcstermesztési kutatóintézet ceglédi állomásán szelektáltak tengeribarackokból magtermő klónokat (C.1300, C. 1301, C. 1650 és
C. 1652). A fajták ezeken az alanyokon kiegyenlítetten teremnek, a fajlagos hozamok azonban más alanyokhoz viszonyítva valamivel kisebbek, részben az erőteljes növekedés miatt. Könnyű, semleges vagy enyhén meszes, jó vízgazdálkodású talajokon érzik jól magukat. A kajszimagonc alanyok nagyon érzékenyek a pangó vízre, viszont jól viselik a talaj magas mésztartalmát. Igen érzékenyek a verticilliumos hervadásra, valamint a CLSV (Chlorotic leaf spot virus) vírusfertőzésre, ezért csak vírusmentes nemes fajták szemzése ajánlott.
Krymsk 86 (P. persica x p. cerasifera)
Kajszi, szilva, mandula és őszibarack hibrid. Mandulával különösen jó a kompatibilitása és extrém termékenység jellemzi. 10%-kal kisebb a növekedési erélyű, mint a mirobalán magonc. Jól alkalmazkodik a nedves talajokhoz, mivel bojtos a gyökere, gyenge oldalgyökerek nélkül. Bizonyos mértékig elviseli a vízhiányos körülményeket. Fonálférgekre rezisztens.
Marianna 2624
Az USA-ban szelektált kajszi és szilva alany. A Marianna szilva erős növekedésű alany, de a nemes fajták középerősen fejlődnek rajta. Gyökere kissé fagyérzékeny. Korán termőre fordulnak rajta a fák és bőven teremnek, jó minőségű gyümölcsöt nevelnek.
Myrobalan 29C
Hajtásdugványozással és in-vitro módszerekkel szaporítható, erős növekedésű alany (de a mirobalán magoncnál gyengébb), viszont sekélyen elhelyezkedő gyökerei miatt a fát a korai években nem rögzíti eléggé a talajban. Jól alkalmazkodik a különféle talajokhoz, az állandó vízállást csak méréskelten tűri. A legtöbb fajtával kompatibilis, jó télálló, hosszú életű egészséges fákat nevel, de kissé hajlamos a sarjadzásra Ezen az alanyon a japán és az európai szilvafajták gyors termőre fordulást mutatnak és kiváló a terméshozásuk. Rezisztens a gyökérgubacs fonálférgekkel szemben, kevésbé fogékony a gyökérgolyvára és az Armillaria gombára, de fogékony a baktériumos ágrákosodásra.
Mirobalán magonc
Jól tűri a magas talajvizet és az átmeneti vízborítottságot, viszont rosszul viseli a nagyon száraz, köves talajokat. A kajszifajták mirobalán alanyon szaporítva érzékenyebbek a fagykárra és a verticilliumos betegségre. A mirobalán magoncú fák kiváló életerővel bírnak, a fák lassabban fordulnak termőre. A mirobalán magoncokon lévő nemes kajszifajták erős növekedésű fákat eredményeznek, gyorsabban nőnek, korábban termőre fordulnak és terméshozamuk is nagyobb, mint vadkajszin. Óriási hátrányuk viszont, hogy nagy arányban hoznak tősarjakat.
A hazai faiskolákban a szilva alanyaként főleg a Cegléden szelektált vírusmentes, certifikált mirobalan magoncokat, más néven a cseresznyeszilvákat (Prunus ceresifera v. mirobalana) (Mirobalan ’C 162’, Mirobalan ’C 174’, Mirobalan ’C 359’, Mirobalan ’C 679’) alkalmazzák.
Fehér besztercei
A szilvamagoncok közül hazánkban a Fehér besztercei és a Kisnánai lószemű alanyokat részesítették állami minősítésben, amelyeket a kajszi számára tájszelekció során választottak ki helyi szilvafajtákból. Államilag minősített alanyfajta, a Magyar kajszihoz ajánlják elsősorban, de vizsgálataink szerint más kajszifajtákkal és a szilvafajtákkal is jól összefér. Fás dugványozással jól szaporítható, a decemberben szedett dugványok gyökeresednek a legjobban. A kajszifák a gyümölcsösben jól erednek, de növekedésük gyengébb a vadkajszi magonchoz és a mirobalánhoz viszonyítva, a fák koronája termőkorban ezen az alanyon 35-40%-kal kisebb, fajlagos hozamuk mintegy 20%-kal nagyobb a magoncalanyon állókhoz viszonyítva. A gutaütéses pusztulás aránya ezen az alanyon a vadkajszihoz viszonyítva a felére csökkent.
